Nitrát és nitrit – közellenségből jó barát

Régi közhiedelem (tudományos körökben is), hogy a nitrátok és nitritek rákkeltőek és emiatt elkerülésük fontos. Kutatások foglalkoztak azzal, hogyan lehet a zöldségek nitrát tartalmát csökkenteni, alacsonyabb nitrát tartalmú variánsokat kifejleszteni. Sokan igyekeznek kerülni a nitrátos vagy nitrites pác-sóval kezelt húsokat. A csapból is az folyik, hogy milyen károsak a nitrátok. Korábban még én is ijedten döbbentem rá, hogy amióta egészségesen táplálkozom, többszörösére nőtt a nitrát bevitelem a sok zöldség miatt. Ekkor próbáltam is visszafogni a magas nitrát tartalmúakat és ajánlottam ezt másoknak is. Elég nagy hiba volt, hisz a nitrát és nitrit nem hogy nem káros, de egy rendkívül fontos, (pro)vitaminnak tekinthető anyag, melyre nagy mennyiségben van szükségünk. Némi túlzással még azt is mondhatjuk, hogy a zöldségeket éppen a nitrát tartalmuk teszi annyira egészségessé, legalábbis ha készítenénk egy sorrendet a legegészségesebbnek tartott zöldségekről és a legmagasabb nitrát tartalmú zöldségekről, akkor a két lista szinte megegyezne, ahogy ezt majd látjuk. Egy vonatkozó kutatás konkrét megállapítása, hogy a zöldségek nem másnak, mint a nitrát tartalmuknak köszönhetik a szív-és érrendszerre gyakorolt jótékony hatásukat [1]. További kapcsolódó kutatások következtetése is az, hogy a japán- és mediterrán-diéta is jórészt azért annyira egészséges, mert magas nitrát bevitel jellemzi őket [2].

Mi is az a nitrát és nitrit és miért is jók nekünk?

A zöldségek kivétel nélkül sok nitrátot tartalmaznak, főleg kálium-nitrát (E252) formájában. A fermentált zöldségekben ezek egy része átalakul kálium-nitritté (E249) [3,4]. A húsok eredetileg nem tartalmaznak nitrátokat, sem nitriteket, viszont a botulizmust okozó baktérium elszaporodásának megelőzése miatt tartósítószerként adják gyakran húskészítményekhez ezeket. Ilyenkor vagy az előbb említett, zöldségekben jelen lévő kálium-sójukat (E252 és E249) vagy nátrium-sójukat használják (E250 és E251). Az elfogyasztott nitrát a vérünkbe, majd onnan nyálunkba kerül, ahol a nyelvünk hátulján lévő baktériumok azt nitritté alakítják [5]. Ennek az átalakulásnak a mértéke egyénenként változó, szájflórától függ. Ahogy idősödünk, egyre romlik a hatékonyság, feltehetően a szájflóra változása miatt. Ilyenkor a közvetlen nitrit bevitel (pl. fermentált zöldség) jobb hatású, hiszen azt már nem kell átalakítani [6]. A nitritből végül nitrogén-monoxid képződik és ez a lényeg, mert a nitrogén-monoxid számtalan fontos szerepet tölt be szervezetünkben, melynek felfedezése nagy áttörés volt, Nobel-díjat kapott érte 1998-ban Robert F. Furchgott, Louis J. Ignarro és Ferid Murad. Elsőként felfedezett lényeges szerepe az erek simaizmainak ellazításán keresztül az erek tágítása, mely révén kitüntetett szerepe van az egészséges szív-és érrendszer, az agyi vérkeringés, a kiváló sportteljesítmény, jobb légzés és még az erekció tekintetében is. Az immunrendszer működésében is fontos szerepet tölt be, emellett antibakteriális és parazitaellenes hatása is van. A hajnövekedést is fokozza. Újabban pedig kiderült, hogy neurotranszmitterként is funkcionál, főleg az agyban, az emésztőrendszerben és a tüdőben [56,57]. Sejtszinten pedig fokozza a mitokondriumok (energiatermelő egység) működését.

Oxigénhiányos állapotban (pl. nagy intenzitású anaerob sporttevékenység, magashegyi levegő, és hypoxia hatására) fokozódik a nitritből képződő nitrogén-monoxid mennyisége. A szervezetben két másik út is létezik, mely során nitrogén-monoxid termelődik. Az elfogyasztott fehérjékből származó arginin aminosavból az erek belsejében lévő endotél az ún. nitrogén-oxid-szintáz enzimeinek hatására, de csak bőséges oxigén jelenlétében, illetve orrlégzés hatására az orr üregeiben is képződik, azonban sok emberre sajnos a szájlégzés jellemzőbb [54,55].

A nitrát és nitrit hatásai:

Szív- és érrendszer: Rendkívül hatásosan csökkenti a magas vérnyomást, helyettesíthetné a nitroglicerint, ami szintén nitrogén-monoxiddá alakul. 400-500mg nitrát (céklából) egyszerre elfogyasztva már 3 órán belül kifejti hatását, ami 24 órán keresztül tart [7,8,9]. Oxigénhiány esetén védi a szív épségét [10].

Perifériás arteriális betegség (PAD) és endotél diszfunkció esetén fokozza a vérkeringést és mozgás esetén a csökkent nitrogén-monoxid termelődést [11].

Kutatások szerint feltehetően jó hatású metabolikus-szindróma, cukorbetegség és endotél diszfunkció esetén is. Az ún. DASH diéta (Dietary Approach to Stop Hypertension) is a magas nitrát fogyasztás miatt hatásos [12].

Fokozza a vérkeringést az agy egyes területein, ezáltal javítja az időskori kognitív képességeket [13].

Emésztőrendszer: Antibakteriális hatású főleg a gyomorban és szájüregben [5]. A gyomorban a gyomorsav a nitritet nitrogén-monoxiddá alakítja, amit az étkezéssel elfogyasztott polifenolok és C-vitamin is segít. Az így felszabaduló nitrogén-monoxid szabályozza a bélnyálkahártya vastagságát és vérellátását és ellazítja a simaizmokat, ezáltal oldja a hasi görcsöket [14].

Bőr: Az izzadással bőrre kerülő nitrit a bőr savas pH-jának és/vagy UV-A sugarak hatására nitrogén-monoxiddá alakul, ami amellett, hogy antibakteriális hatású, az átalakulás maga is, és a nitrogén-monoxid is védi a bőrt az UV-A káros hatásaival szemben. Kivéve, ha a bőr antioxidáns szintje alacsony, de mivel a magas nitrát tartalmú zöldségek antioxidáns tartalma magas, így ez nem életszerű [15].

Húgyutak és vesék: A vizeletbe sok nitrit választódik ki, ami nitrogén-monoxiddá alakul, amennyiben a vizelet inkább savas, mint lúgos. A nitrogén-monoxid pedig antibakteriális [16]. (Emiatt a magas nitrát tartalmú étkezés és nagy dózisú C-vitamin szedése a vizelet savasítása miatt jó hatású lehet húgyúti fertőzések, esetleg vesegyulladás esetén). Állatkísérletekben már igazolták a nitrát jó hatását számos veseprobléma esetén és vesevédő hatása is bizonyított [17-21].

Sport: A nitrát fogyasztás jelentősen javítja a sportteljesítményt. Magasabb intenzitású sporttevékenységekben tűnik hatásosabbnak (kb 15% teljesítménynövekedés), de alacsony intenzitás esetén is az (2-3%) [22,23]. Ez logikus, egyrészt mert a magasabb intenzitás szöveti hypoxiát (oxigénhiányt) okoz, ami a nitrit nitrogén-monoxiddá átalakulását fokozza, másrészt pedig mert megállapították, hogy a nitrát fogyasztás hatására hatékonyabbá válik az energiafelhasználás, azaz az izom ugyanakkora erő kifejtésére képes kevesebb ATP és kreatin felhasználásával [22,24,25,26]. Az izomzat ATP-t és kreatin-t pedig magas intenzitás alatt használ. Ami miatt alacsony intenzitás esetében is hatásos, annak oka talán „csak” annyi, hogy a nitrát fogyasztás akár 20%-kal is csökkenti a mozgás oxigén-szükségletét [22,23,27,28].

Végezetül egy érdekesség: A magas nitrát fogyasztás beindítja a fehér zsír „barnulását”, azaz ún. barna zsírrá alakítja át, különösen szöveti hypoxia (pl. nagy intenzitású edzés) hatására [29,30]. A barna zsír pedig a fehérzsír égetésével hőt vagy éppen pozitív hatású hormonokat termel. Segít a hidegtűrésben és rendkívüli fogyókúrás hatása is van, de a diabétesz és a metabolikus szindróma ellen is hatásos.

Mennyi nitrát bevitel az optimális és hogyan jussunk hozzá?

Az optimális mennyiség körülbelül 500mg. Ehhez temérdek zöldséget kell enni, de zöld turmix formájában egyetlen hörpintéssel megoldható.

Bár azonos fajta zöldségek nitrát tartalma a termőföldtől és nemesítéstől függően erős szórást mutat, de nagyjából ezzel számolhatunk (100g nyers zöldségre):

Rukkola 250mg, saláták 200mg, spenót 200mg, retek 160mg, cékla 150mg, kínai kel 130mg, káposzta 50mg, répa 20mg, uborka 20mg, paradicsom 7mg.

A zöld leveles zöldségekben van tehát messze a legtöbb, azonban azokból lehet súlyra a legkevesebbet kényelmesen elfogyasztani. Céklából, retekből és zellerből vagy ezek levéből ugyan egyszerűbb bevinni sok nitrátot, azonban a zöld leveles zöldségekkel szemben ezek magas FODMAP (nehezen emészthető szénhidrátok csoportja) tartalmúak, így sokaknak panaszt okozhatnak. Normál egészséges étkezéssel 100-200mg nitráthoz bárki hozzájut, aki nem eszik kevés zöldséget. Ezt kiegészítve napi 1db 10-20dkg zöld leveles zöldséget tartalmazó turmixszal, nem csak elég nitráthoz, de rengeteg enzimhez, vitaminhoz, ásványi anyaghoz, nyomelemhez és klorofillhoz is hozzájutunk.

Számos természetes hatóanyag is fokozza a nitrogén-oxid képződést, melyek megtalálhatóak pl. a csokoládéban [43,44], a fokhagymában [45], a szőlőhéjban és szőlőmagban [38,39], a citrus bioflavonoidok (heszperidin) [37], de serkenti a nitrogén-monoxid képződést a Q10-koenzim [40,41,42] és a C-vitamin [31-36] is, hogy csak néhányat említsek.

Mivel a nitrátot nitritté a szájunkban (nyelvünkön) lévő baktériumok alakítják, ezért egyes szájfertőtlenítők csökkenthetik szervezetünk nitrit és nitrogén-monoxid szintjét. A klórhexidin tartalmú szájöblítők biztosan 0-ra csökkentik! [46].

Miért féltünk eddig a nitráttól és nitrittől?

A nitrit megfelelő körülmények közt az ún. aminokkal reakcióba léphet és az eredmény az ún. nitrozamin. Ennek vannak illékony és nem illékony változatai. Az illékony változat a rákkeltő. A húsok fehérjéiből kis mennyiségben aminok szabadulhatnak föl, melyek a tartósításukhoz használt nitrittel (E249, E250) nitrozaminokat képezhetnek. Ezek többnyire nem illékonyak, de magas hőfokon (250˚C) egy részük a rákkeltő, illékony típusú nitrozaminná alakul.[47]

Ezt ilyen részletesen nem régóta tudjuk, de azt, hogy a nitrozaminok rákkeltőek és nitritből keletkeznek, rég ismert. Ezen felül több epidemiológiai kutatásban is azt találták, hogy a nitrát/nitrit fogyasztás rákkeltő és a Nemzetközi Rákkutató Szervezet (IARC) is erre jutott. Azonban ezekben a kutatásokban nem vették külön, hogy zöldségekből, húsokból vagy magas hőfokon kezelt húsokból származott-e a nitrit. Azóta ezek több kritikát is kaptak és újabb kutatásokban szétbontották a zöldségekből és húsokból származó nitrát/nitritet. Kiderült, hogy a csak a húsokból származó nitritek fogyasztása rákkeltő hatású, a zöldségekből származók egyáltalán nem vagy éppen kifejezetten védő hatásúak [48, 49, 50].

Természetesen a húsok esetében sem maga a nitrit a rákkeltő, hanem a nitrozaminok. Feltehetően csak a magas hőfokon kezelt nitrites húsok karcinogén hatásúak, nem kell tehát félnünk a nitrites húsoktól, ha nyersen fogyasztjuk vagy nem sütjük nagyon meg őket. Ha mégis aggódunk, akkor válasszunk nitráttal (E251-252) és ne nitrittel tartósítottat vagy tartósítószer nélküli húsféléket. Sok nitrites tartósítóhoz aszkorbinsavat is adagolnak, ami megelőzi a nitrozamin képződést, miként a szervezetben gátlólag hat a nitrozamin képződésre a C-vitamin jelenléte [51,52].

Másik dolog, ami miatt aggódni szoktak a nitráttal kapcsolatban, hogy a csecsemőkre ártalmas. Egyrészt mire megnőnek akkorára, hogy zöldséget tudnak enni, már képesek feldolgozni a nitrátot és így az nincs hatással a hemoglobinra. Másrészt csecsemők is képesek veszély nélkül elfogyasztani akár napi 100mg/kg nitrátot is, azaz egy 5 kg-os csecsemő esetén az már 500mg. Amint azt korábban láttuk, ehhez olyan mennyiségű zöldséget kellene elfogyasztania a csecsemőnek, ami szinte teljesen kizárja a lehetséges nitrit-nitrát mérgezést [53].

Összefoglalva: Együnk rengeteg zöldséget, főleg zöld leveleseket és céklát/retket/zellert vagy igyuk turmix formájában. A nitrites húsokat ne süssük vagy csak kíméletesen. Ne használjunk erős hatású antibakteriális szájvizet. Szedjünk sok C-vitamint (szerencsére a zöldségekben ez is van).

– Szabó Gál Bence

Felhasznált szakirodalom:

1. Lundberg et al.: Cardioprotective effects of vegetables: is nitrate the answer? Nitric Oxide. 2006 Dec;15(4):359-62. Epub 2006 Mar 24.

2. Satnam et al.: Vascular effects of dietary nitrate (as found in green leafy vegetables and beetroot) via the nitrate‐nitrite‐nitric oxide pathway. Br J Clin Pharmacol. 2013 Mar; 75(3): 677–696. 

3. Heród-Leszczyńska et al.: Effect of the fermentation process on levels of nitrates and nitrites in selected vegetables. Rocz Panstw Zakl Hig. 1992;43(3-4):253-8.

4. Feng-Di Ji et al.: Effect of fermentation on nitrate, nitrite and organic acid contents in traditional pickled chinese cabbage. Journal of Food Processing and Preservation Special Issue: Online Only Supplement Volume 33, Issue Supplement s1, pages 175–186, August 2009

5. Duncan et al.: Chemical generation of nitric oxide in the mouth from the enterosalivary circulation of dietary nitrate. Nat Med. 1995 Jun;1(6):546-51.

6. Miller et al.: Plasma nitrate and nitrite are increased by a high-nitrate supplement but not by high-nitrate foods in older adults. Nutr Res. 2012 Mar; 32(3):160-8.

7. Siervo et al.: Inorganic nitrate and beetroot juice supplementation reduces blood pressure in adults: a systematic review and meta-analysis. J Nutr. 2013 Jun;143(6):818-26. doi: 10.3945/jn.112.170233. Epub 2013 Apr 17.

8. Webb et al.: Acute blood pressure lowering, vasoprotective, and antiplatelet properties of dietary nitrate via bioconversion to nitrite. Hypertension. 2008 Mar;51(3):784-90. doi: 10.1161/HYPERTENSIONAHA.107.103523. Epub 2008 Feb 4.

9. Coles et al.: Effect of beetroot juice on lowering blood pressure in free-living, disease-free adults: a randomized, placebo-controlled trial. Nutr J. 2012 Dec 11;11:106. doi: 10.1186/1475-2891-11-106.

10. Ashmore et al.: Dietary nitrate increases arginine availability and protects mitochondrial complex I and energetics in the hypoxic rat heart. J Physiol. 2014 Nov 1;592(21):4715-31. doi: 10.1113/jphysiol.2014.275263. Epub 2014 Aug 28.

11. Kenjale et al.: Dietary nitrate supplementation enhances exercise performance in peripheral arterial disease. J Appl Physiol (1985). 2011 Jun; 110(6):1582-91.

12. Jenifer d'El-Rei et al.: Beneficial Effects of Dietary Nitrate on Endothelial Function and Blood Pressure Levels. Int J Hypertens. 2016; 2016: 6791519. 

13. Presley et al.: Acute effect of a high nitrate diet on brain perfusion in older adults. Nitric Oxide. 2011 Jan 1;24(1):34-42. doi: 10.1016/j.niox.2010.10.002. Epub 2010 Oct 15.

14. Pereira et al.: The redox interplay between nitrite and nitric oxide: From the gut to the brain. Redox Biology Volume 1, Issue 1, 2013, Pages 276–284

15. Suschek et al.: New Aspects of Nitrite Homeostasis in Human Skin. Journal of Investigative Dermatology (2009) 129, 820–822. doi:10.1038/jid.2009.11

16. Lundberg et al.: The nitrate–nitrite–nitric oxide pathway in physiology and therapeutics. Nature Reviews Drug Discovery 7, 156-167 (February 2008) | doi:10.1038/nrd2466

17. Ferguson SK, et al.: Impact of dietary nitrate supplementation via beetroot juice on exercising muscle vascular control in rats . J Physiol. (2013)

18. Carlström M, et al.: Dietary nitrate attenuates oxidative stress, prevents cardiac and renal injuries, and reduces blood pressure in salt-induced hypertension . Cardiovasc Res. (2011)

19. Ito K, et al.: Dietary L-arginine supplementation improves the glomerular filtration rate and renal blood flow after 24 hours of unilateral ureteral obstruction in rats . J Urol. (2004)

20. Xiao DS, et al.: Nitric oxide and iron metabolism in exercised rat with L-arginine supplementation . Mol Cell Biochem. (2003)

21. Baylis C et al.: Nitric oxide synthase derangements and hypertension in kidney disease . Curr Opin Nephrol Hypertens. (2012)

22. Lansley KE, et al.: Dietary nitrate supplementation reduces the O2 cost of walking and running: a placebo-controlled study . J Appl Physiol. (2011)

23. Bailey SJ, et al.: Dietary nitrate supplementation reduces the O2 cost of low-intensity exercise and enhances tolerance to high-intensity exercise in humans . J Appl Physiol. (2009)

24. Larsen FJ, et al.: Dietary inorganic nitrate improves mitochondrial efficiency in humans . Cell Metab. (2011)

25. Fulford J, et al.: Influence of dietary nitrate supplementation on human skeletal muscle metabolism and force production during maximum voluntary contractions . Pflugers Arch. (2013)

26. Bailey SJ, et al.: Dietary nitrate supplementation enhances muscle contractile efficiency during knee-extensor exercise in humans . J Appl Physiol. (2010)

27. Larsen FJ, et al.: Effects of dietary nitrate on oxygen cost during exercise . Acta Physiol (Oxf). (2007)

28. Bescós R, et al.: Acute administration of inorganic nitrate reduces VO(2peak) in endurance athletes . Med Sci Sports Exerc. (2011)

29. Lee D Roberts et al.: Inorganic nitrate promotes the browning of white adipose tissue through the nitrate-nitrite-nitric oxide pathway. Diabetes. 2015 Feb;64(2):471-84. doi: 10.2337/db14-0496. Epub 2014 Sep 23.

30. Lee D Roberts et al.: Does inorganic nitrate say NO to obesity by browning white adipose tissue? Adipocyte. 2015 Oct-Dec; 4(4): 311–314.

31. The Journal of Biological Chemistry, Jan 5 2001, 276:40-47, "L-Ascorbic Acid Potentiates Endothelial Nitric Oxide Synthesis via a Chemical Stabilization of Tetrahydrobiopterin"

32. Circulation, 1999, 99:3234-3240, "Long-Term Ascorbic Acid Administration Reverses Endothelial Vasomotor Dysfunction in Patients With Coronary Artery Disease"

33. Free Radic Biol Med, 2000 May 1, 28(9):1421-9, "How does ascorbic acid prevent endothelial dysfunction?"

34. Gut, 1989, 30:436-442, "Vitamin C in the human stomach: relation to gastric pH, gastroduodenal disease, and possible sources"

35. Circulation, 1999, 99:3234-3240, "Long-Term Ascorbic Acid Administration Reverses Endothelial Vasomotor Dysfunction in Patients With Coronary Artery Disease"

36. The Journal of Biological Chemistry, Mar 19 1999, 274:8254-8260, "L-Ascorbic Acid Potentiates Nitric Oxide Synthesis in Endothelial Cells"

37. Rizza et al.: Citrus polyphenol hesperidin stimulates production of nitric oxide in endothelial cells while improving endothelial function and reducing inflammatory markers in patients with metabolic syndrome. J Clin Endocrinol Metab. 2011 May

38. Cui et al.: Grape seed proanthocyanidin extracts enhance endothelial nitric oxide synthase expression through 5'-AMP activated protein kinase/Surtuin 1-Krüpple like factor 2 pathway and modulate blood pressure in ouabain induced hypertensive rats. Biol Pharm Bull. 2012;35(12):2192-7. Epub 2012 Sep 14.

39. Räthel et al.: Activation of endothelial nitric oxide synthase by red wine polyphenols: impact of grape cultivars, growing area and the vinification process. J Hypertens. 2007 Mar;25(3):541-9. 

40. Gao et al.: Effects of coenzyme Q10 on vascular endothelial function in humans: a meta-analysis of randomized controlled trials. Atherosclerosis. 2012 Apr;221(2):311-6. doi: 10.1016/j.atherosclerosis.2011.10.027. Epub 2011 Oct 25.

41. Hamilton et al.:Coenzyme Q10 improves endothelial dysfunction in statin-treated type 2 diabetic patients. Diabetes Care. 2009 May;32(5):810-2. doi: 10.2337/dc08-1736. Epub 2009 Feb 19.

42. Watts et al.: Coenzyme Q(10) improves endothelial dysfunction of the brachial artery in Type II diabetes mellitus. Diabetologia. 2002 Mar;45(3):420-6.

43. Fisher et al.: Flavanol-rich cocoa induces nitric-oxide-dependent vasodilation in healthy humans. Journal of Hypertension: December 2003 - Volume 21 - Issue 12 - pp 2281-2286Original papers: Endothelium

44. César et al.: Cocoa flavanols: effects on vascular nitric oxide and blood pressure. J Clin Biochem Nutr. 2011 Jan; 48(1): 63–67.

45. Mousa et al.: Cellular effects of garlic supplements and antioxidant vitamin sin lowering marginally high blood pressure iin humans: Pilot study. Nutrition Research 27 (2007) 119-123

46. Maanen et al.: Modulation of nitrate-nitrite conversion in the oral cavity. Cancer Detect Prev. 1996;20(6):590-6.

47. S.S. Herrmann et al.: Occurrence of volatile and non-volatile N-nitrosamines in processed meat products and the role of heat treatment. Food Control Volume 48, February 2015, Pages 163–169 Recent Advances of Food Analysis

48. C T DellaValle et al.: Dietary intake of nitrate and nitrite and risk of renal cell carcinoma in the NIH-AARP Diet and Health Study. British Journal of Cancer (2013) 108, 205–212. 

49. Ben McNally et al.: REVIEW: Dietary inorganic nitrate: From villain to hero in metabolic disease? Mol. Nutr. Food Res. 2015

50. Bryan NS et al.: Ingested nitrate and nitrite and stomach cancer risk: an updated review. Food Chem Toxicol. 2012 Oct;50(10):3646-65. doi: 10.1016/j.fct.2012.07.062. Epub 2012 Aug 4.

51. Tannenbaum SR, Wishnok JS, Leaf CD (1991). "Inhibition of nitrosamine formation by ascorbic acid". The American Journal of Clinical Nutrition 53 (1 Suppl): 247S–250S.

52. Scanlan, Dr. Richard A. (22 April 2000). Nitrosamines and Cancer. The Linus Pauling Institute

53. Martijn B Katan: Nitrate in foods: harmful or healthy? 2009 American Society for Nutrition

54. Lundberg JO el al.: Nitric oxide and the paranasal sinuses. Anat Rec (Hoboken). 2008 Nov;291(11):1479-84. doi: 10.1002/ar.20782.

55. Salvador Moncada et al.: The L-Arginine-Nitric Oxide Pathway. N Engl J Med 1993

56. Kuriyama et al.: Role of nitric oxide in central synaptic transmission: Effects on neurotransmitter release. Jpn J Pharmacol. 1995 Sep;69(1):1-8.

57. Vincent SR et al.: Nitric oxide neurons and neurotransmission. Prog Neurobiol. 2010 Feb 9;90(2):246-55.