“Tizenkét éves korom óta egészségesebbé szeretném tenni az embereket” – foglalta össze Szabó Gál Bence. A GAL újhullámos alapítója folyamatosan képzi magát, kutat, kísérletezik, és a harmincas éveire cégének már komoly termékpalettája lett. Beszélgetésünk fő témája a gyerekek tudatos táplálása. Hogyan hat a gyerekek viselkedésére a cukor? Miért ne vigyük túlzásba a gyümölcsöket sem, ha a cukrot akarjuk kiváltani? Miért inkább a májat próbáljuk megszerettetni velük, mint a csirkemellet? Miért csontlevesből készítsünk főzeléket? Hogyan fejlődik a kicsik csontozata tejtermékek nélkül? Vegán családok honnan szerezhetnek elég fehérjét? Milyen vitaminokra van tényleg szükségük a gyerekeknek? Ezekre mind itt a válasz!
Évek óta gyakran belefutottam a hatóanyagszakértő Szabó Gál Bence táplálkozás, mozgás, életmód témájú írásaiba, előadásaiba. Újító szemlélete, alapossága és a témák iránti szenvedélye mellett mindig érdekes összefüggéseket ismertem meg. Több apró mozaik is a helyére került a fejemben arról, amit én is régóta tanulok a tudatos életmódról. Mivel szívügyem a gyerekek egészségének megalapozása az étkezési szokásaikon keresztül, főként ezzel a témával kerestem meg a Tenerifen élő Bencét, és videóinterjúnkban feltettem neki azokat a kérdéseket, amelyek sok szülőt foglalkoztatnak. Ez nem szponzorált tartalom.
Az ismert, hogy sok évvel ezelőtt a füves cigizés divatját látva tértél arra az útra, hogy tisztelni kezdd a természet hatóanyagait. Hogyan lett a hatóanyagok iránti rajongásból hivatás?
Amikor az ember nagyon tinédzser, sok hülyeséget csinál, az enyhébbek engem sem kerültek el. A környezetemben is meglepetten tapasztaltam, milyen erős hatása van akár egy füves ciginek. Érdekelni kezdett, milyen növényeknek van még nootropic hatásuk. Végig próbálgattam a ginzengtől és mate-teától kezdve mindent, ami csak az ember tudatára hatni tud, és nem szimplán valamilyen buta party-kellék. Azután az érdeklődésem áttért az egyéb gyógynövényekre, a vitaminokra és mindenre, ami az egészséggel kapcsolatos. Korábban, 12 éves korom körül egy buddhista phowa elvonuláson ért a felismerés, hogy én gyógyhatású készítményekkel szeretnék foglalkozni, és az embereket egészségesebbé tenni.
A keresés, a dolgok és a világ megértésének vágya gyerekkorom óta lételemem. A nagyanyám nagyon keresztény volt, zabigyereke egy püspöknek, és apácák nevelték fel. Tőlük szöktette el a kalandos életű nagyapám. A nagyanyámtól próbáltam először impulzust nyerni, de nem igazán magyarázott meg semmit az, hogy a világot Isten teremtette. Tovább keresgéltem. Beszélgettem krisnásokkal, tök finom sütijük volt. 10 évesen meghallgattam, ők hogy gondolják mindezt: az is tiszta fantazmagóriának tűnt. Aztán a húgom magántanáráról derült ki, hogy buddhista, és amikor mesélt erről, nagyon megfogott.
Várj csak! Kevés 12 évest szoktak elengedni a szülei buddhista elvonulásra…
Nem is engedtek el egyedül. Apu elkísért, féltve, hogy mégis miféle szekta… Ő józan gondolkodású matematikus, aki keresztény nevelést kapott. 16-18 éves kora körül rájött, hogy amiben hisz, az így lehetetlen, és onnantól kezdve teljesen ateistává vált. Ahogy megismerte a buddhista filozófiát és gyakorlatokat, megtetszett neki, és ő is buddhista lett.
Miután megvolt, hogy az egészségtéma lesz az utam, elkezdtem ezirányban tanulni. Később pedig teljesen tiszta lett, hogy saját magam kell, hogy megalkossam ezeket a termékeket. 21 éves korom körül dolgoztam a gyógyszeriparban, és láttam, hogy hiába van az embernek jó ötlete, nem valósíthatja meg, mert azt kell követni, amit mondanak. Jó termékek meg nem voltak Magyarországon, és a közelben se nagyon. Ezt a szükséget láttam meg és kezdtem a saját ötleteimet megvalósítani.
Céged egy fordított családi vállalkozás. Egyedül kezdted, majd a szüleid is bekapcsolódtak. Hogyan alakult ki a mai csapat, hányan vagytok, milyen feladatokat láttok el?
A szüleim és minden ismerősöm kifejezetten le akart beszélni a cégalapításról, de nem igazán szoktam hallgatni senkire. Azután, ahogy elkezdett látszódni, hogy valóban nem hülyeség ez a cég, és növekedett, úgy egyre többet kezdett segíteni benne anyu, apu és a húgom is, miután visszajött Angliából. 2010 után anyunak, aki szervezetfejlesztő, tréner és pszichológus, s korábban felsővezetőknek tartott tréningeket, mind kevesebb munkája maradt, így egyre inkább be tudta vonni magát a cégbe, és később Ő lett az egyik ügyvezető. Most már harmincan vagyunk a csapatban. A termékfejlesztést alapvetően én csinálom, de külsős szakértőkkel is gyakran egyeztetek. Van, hogy konkurens cégek fejlesztőivel is konzultálok, és persze az üzemvezetőnkkel is a nagyobb volumenű gyártásokról. Korábbi üzemvezetőnk vegyészmérnök volt, míg a mostani élelmiszermérnök, úgyhogy több szemszögből nézzük a dolgokat.
Drog- és toxikológai technikusnak tanultál, és a táplálkozástudományban is elmélyültél. Akik mélyebben jártasak az egészséges életmódban, esélyesebb, hogy az ételekhez való viszonyukban mániásabbak lesznek. Nálad is veszély ez? Ha például megkínálnak vendégségben, és látod, hogy a tányérodon milyen zsírok, milyen és mennyi szénhidrát, milyen rostok és milyen aminosav-összetétel szerepel, és mindezek hogyan fognak hatni a szervezetedre, meg tudod előzni a túlzott kontrollálási vágyat?
Megvan bennem a kontrollálási vágy, de nincs kényszeresség. Szerencsém van: nagyon ritkán vagyok kifejezetten éhes. Ha olyan helyre megyünk, ahol nem tudom, hogy mire számíthatok, akkor előtte eszem, és így 12 órát is kibírok napközben anélkül, hogy kopogna a szemem. Amit abszolút elkerülök, az a glutén, illetve a szójatermékek. A tejtermékeket is igyekszem, de ha jó minőségűek, akkor egy-két falat jöhet. A tejszíntől meg a vajtól nem félek. Sok mindent ehetek, ha van krumpli, azt sem fogom elkerülni. A rizst, lencsét, babot sem, mindig találok valamit, amit engedek magamnak. Ha olyan helyen vagyok, ahol mindenben glutén van, akkor többnyire van nálam makadámdió, és azt eszegetem a táskámból.
Otthon grammozod az ételeket?
Majdnem mindent ráteszek a mérlegre, mennyi fehérje, szénhidrát, zsír van benne. Utána fel szoktam írni az Excel-táblázatomba. A bort külön vezetem. Naponta 2-3x fél deci vörösbort iszom jellemzően, mert olyan bélflórám van, amit az jó irányba terel. Arra ügyelek, hogy soha ne érezzem meg. Ha nem érzed a bort, akkor az azt jelenti, hogy a májad teljes egészében megküzdött vele, de azt az ingert fogta,hogy jött valami méreganyag. Emiatt fokozta az antioxidáns-rendszerét, és a nettó hatás jó lesz.
Amit szeretek még elkerülni, az a túl sok hús, és szénhidrátból sem szoktam sokat enni. Arra az esetre, ha hirtelen olyan helyzettel szembesülnék, például étteremben, hogy nincs más kalóriaforrásom, mint a szénhidrát, a vércukrom megugrásának elkerülésére szoktam magamnál glicint tartani. Ez nagyjából úgy néz ki, hogy kérek főtt rizst, az mindenhol van, hozzákeverek 5 gramm glicint, mert az lefogja a vércukoremelkedést körülbelül a felére, és még édes is. Plusz ha van nálam egy kis vaníliaaroma meg makadámdió, és kérek hozzá egy kevés vajat, akkor jó kis tejberizs-szerű dolog lesz belőle.
Szénhidrátot amúgy 20 perccel az étkezés (pl. zöldség/husi) után jó enni, mert akkor legalább 25-30%-kal kevésbé fog megemelkedni az azt követő 2 órában az inzulin- és a vércukorszint is. Ezt szoktam még azzal tetézni, hogy ha ecet is van, akkor ecetet és olívaolajat összekeverek, és a főtt krumplira vagy a rizsre öntöm, mert ezek is csökkentik az adott vércukor választ.
A gyerekek táplálkozására szeretnék rátérni, és a legtöbbeket foglalkoztató témákat érinteni, mint például a cukor, a jó szénhidrátok, a húsok, fehérjék. A cukor veszélyeiről rengeteget olvashattunk már. De ismerve a gyümölcscukor veszélyeit is, mennyivel egészségesebb hozzáadott cukrok helyett gyümölccsel édesíteni?
Nem célszerű azzal édesíteni. Csak abból a szempontból jobb, mint a cukor, hogy van benne rost is meg vitamin. Általában, aki egészségtudatos, úgy szokott gondolkozni, hogy a sok szénhidrát nem jó. De egy gyerek esetében kifejezetten probléma, ha nem kap elegendő szénhidrátot, mert a testéhez képest nagyobb a feje és az agya, az agy pedig kifejezetten sok szénhidrátot fogyaszt. Egy felnőtt esetében a teljes kalóriabevitel 20-30 %-át használja el az agy, a gyerekeké jóval többet, legalább 40%-ot. Ezt tükröznie kell a kalóriabevitelnek. Ráadásul a szervezet a tejsavat is glükózból állítja elő, illetve a vajsavat rostokból.
Összességében a gyerekeknek arányaiban jóval magasabb a glükózigénye, és amíg a felnőttek esetében az alacsony inzulin és IGF-1, azaz az inzulinutánzó növekedési faktor szintje az ideális, a gyerekeknél más a helyzet, mert mindkettő növekedést fokozó hormon, ami náluk nagyon fontos. Igaz, a gyermek is elő tudja állítani a megfelelő mennyiségű szénhidrátot, ha sok fehérjét eszik, de ez nem fog azzal az anabolikus válasszal járni. A sok fehérje nem jó a gyereknek.
Miért?
Hogy ez pontosan mitől van, nem derült még ki. Volt például olyan vizsgálat csecsemőknél, ami arra jutott, hogy ha a tápszernek 7% helyett kicsit nagyobb, 9% a fehérjetartalma, akkor annak szellemi visszamaradás a következménye. Az anyatejnek 7% a fehérjetartalma, és 40% a szénhidráttartalma.
A fehérjére még szeretnék visszatérni, de előtte a szénhidrátoknál maradva: a nagy glükózigény kielégítésére keményítőtartalmú zöldségekben, esetleg gyümölcsökben gondolkodjunk főleg?
Igen, keményítősökben. De a gyümölcsök a fruktóztartalmuk miatt másképp hatnak. Egy vizsgálat szerint a fruktózból származó szénhidrát jóval magasabb stresszhormon-aktivitást, kortizol- és adrenalinválaszt vált ki, mint a glükózból jövő szénhidrát. Feltehetően ebből adódik az a probléma, hogy ha a gyerek sok cukrot, vagyis szukrózt, a glükóz és fruktóz összekapcsolásából álló diszacharidot eszik, hiperaktívabban viselkedik. Ugyanakkor nem vált ki ilyen viselkedést az, ha ugyanezt a szénhidrátmennyiséget rizsből, krumpliból vagy akár szőlőcukorból kapja. Mert a szőlőcukor maga a glükóz, a keményítők meg glükózpolimerek.
A bélflóra is nagyon erősen számít a gyermek viselkedésében, ezt látják az autistáknál, a hiperaktív gyerekeknél is. A cukor könnyen tudja rossz irányba módosítani a bélflórát. Visszatérve a gyümölcsökre, a cukortartalmuknak jellemzően fele szukróz, a másik fele pedig nagyjából fele-fele arányban szabad fruktóz, illetve szabad glükóz, ezért is figyelni kell rájuk.
Megjegyezném még a mézet. A méh nyálában sok az invertáz, azaz a cukrot emésztő enzim, ezért a mézben az eleve szabad formában van jelen. Mármint a valódi mézben. A boltban vásárolható mézek 90%-a nem valódi, hanem különböző cukoroldat. Régen mi is vizsgáltunk tizenhárom különböző mézet, és kiderült, csak egy-kettő volt valódi. Megnéztük a pollentartalmukat is mikroszkóppal.Ha egy gesztenyemézben nincs gesztenyepollen, akkor kizárt, hogy gesztenyéből készüljön. A mézben a glükóz-fruktóz arány jellemzően rossz, több benne a fruktóz, mint a glükóz, kivéve a repcemézben, amelyben több a glükóz, mint a fruktóz. Viszont ezek mindig szabad formában vannak jelen, a jó mézben nincs szukróz. Plusz van még invertáz enzim is, ami emészti őket.
Nézzük, mi történik, ha szukrózt (cukrot) eszünk. A hasnyálmirigyünk termeli az azt glükózra és fruktózra bontó enzimeket, illetve a bélbolyhok. Ha gond van az enzimtermeléssel, az jellemzően inkább a bélbolyhoknál szokott lenni, feltehetően azért, mert sok olyan ételt eszünk, feldolgozott élelmiszereket például, amelyek a bélnyálkahártyát és a bélbolyhokat tönkreteszik.
A sérülés helyén nem tud jól termelődni az enzim, és a felszívódás is romlik. Így sokkal több időt fog tölteni a béltraktusban, nem jut át a véráramba, és a baktériumok tovább hozzáférnek. A szukrózból nem sok jut el a vastagbélbe, de a vékonybél flóráját nagyon meg tudja változtatni, mivel a baktériumok fel tudnak szaporodni. A glükóz és a fruktóz is sokféle baktériumot tud etetni. Viszont a glükóz nagyon gyorsan felszívódik, ellentétben a fruktózzal, amit a májnak kell átalakítania. A fruktóz hajlamosabb a rosszabb fajta baktériumokat táplálni, ráadásul tovább is van jelen. A szukrózt (cukor) tehát még enzimnek kell lebontania, amiből ha nincs elég, akkor tovább férnek hozzá a bacik a vékonybélben, és felszaporodnak. A valódi mézben a szukróz már teljesen elő van emésztve, és a gyümölcsökben is részben. Ezért lényegesen jobbak, mint a cukor, azonban magas fruktóztartalmuknál fogva kisebb mértékben, de szintén rossz hatást okoznak.
Úgyhogy van egyszer a fruktóznak és szukróznak a stresszhormonokat, az adrenalint erősebben kiváltó hatásuk, másrészt a bélflórát módosító hatásuk is. Ezeken keresztül a hiperaktivitást és még ki tudja, milyen problémákat tudnak fokozni a gyerekeknél. Ezért a gyümölcs, a méz, az agavészirup, illetve maguk a cukros dolgok nem jó szénhidrátforrások gyerekeknek.
Ezzel szemben mely keményítőtartalmú élelmiszerek jó szénhidrátforrások a kicsiknek?
Egy gyereknek, hacsak nincs valami nagyon speciális problémája, akkor 40% szénhidrátot érdemes ennie, és úgy, hogy ennek a szénhidrátnak legalább a 80%-a glükózból, tehát keményítős alapanyagból jöjjön főleg. Az édesburgonyának például 30%-a fruktóz, és 70%-a glükóz, ami jó. Bár nem vagyok nagy híve: kétszer olyan magas a szénhidráttartalma, mint a krumplinak, és az sem nagyon igaz, hogy a glikémiás indexe alacsonyabb lenne. A másik problémám vele, hogy nincsen olyan jó gyakorlat abban, hogyan kell tárolni, mint a krumpli esetében, ezért sokszor bedohosodik, magas lesz a mikotoxin-tartalma. Ha dohos szagot érzel rajta, inkább ne vedd meg.
Jó szénhidrát még a sütőtök, ami szinte csak glükóz. És a rizs, a krumpli is jó. A krumpli esetében érdemes arra figyelni, hogy ne vegyünk olyat, ami már puha vagy ráncos, vagy rügyezik, és olyat se, ami a héja alatt zöldes árnyalatú. Ezek a jelei, ha magas a méreganyag-, illetve lektin- és szolanin-tartalma. Ezenkívül mindig érdemes meghámozni. Lehet főzni héjában, csak aztán a héjat ne együk meg. Szokták mondani, hogy az adja a rosttartalmát, meg abban is van fehérje, ami igaz, de a héjában lévő fehérjék maguk a lektinek, amik károsak. Rost szempontjából inkább együnk zöldséget és magvakat.
A keményítős zöldségek közt ott van még a jamgyökér és a kasszava, tápióka, manióka, yuca, ez utóbbi négy egymás szinonimái. A gyümölcsök közül a banán a jó szénhidrátforrások közé tartozik.
Visszatérve a fehérjére: említetted, hogy csecsemőknél a 7% fölötti fehérjebevitel már káros. De mennyi az ideális később, gyerekkorban? Ez ugye azért is fontos, mert főleg a fehérjéhez kapcsolják a növekedést.
Egy csecsemőnél gyorsabban senki sem nő, és neki a 7% fehérjetartalom az optimális. Azt nem lehet mondani, hogy a fehérje kéne ahhoz, hogy az ember nagyra nőjön.
Gyerekek esetében a napi étkezés 10%-a körül lehet az optimális fehérjebevitel, de erről nincs pontos adat. Egy gyereknek kevesebb fehérje kell, mint egy felnőttnek. A béltraktusa nem sokkal kisebb, de az izomzata és a csontozata kisebb. Azt tudni lehet, hogy egy felnőttnek egyszerre 20 grammnál több fehérjét enni értelmetlen. Az ennél magasabb bevitel nem vált ki nagyobb anabolikus választ. Számít, hogy mennyivel fokozódik a protein-szintetizáció, mennyivel csökken az izomlebomlás, és mennyivel fokozódik az izomépítés. Ezt a hármat kell együtt nézni, és 20 grammnál mindegyik jó irányba mozog.
Mi legyen a gyerekeknél a fehérje forrása? Ismert, hogy a színhúsnak kevésbé vagy híve, inkább a kollagéntípusú fehérjéknek, csontleveseknek, pacalnak.
A legjobb fehérjeforrás mindig a kagyló, rák, tintahal, polip, tojássárgája, máj. Például a máj esetében sokkal magasabb az adott egységre (fehérjemennyiségre) jutó hasznosanyag-tartalom, A-vitamin, Q10, kolin, B6-vitamin, cink, szelén, mint a színhúsban. És ott vannak valóban a kollagéntípusú fehérjék: csont, pacal, kocsonya. Ezeket lehet csont-alaplé formájában enni zöldséggel vagy akár krumplival, rizzsel, tojássárgáját beleütve, és máris tartalmas. Nagyon jó a pörköltet csont-alapleven főzni. A körömpörköltet nem tudom, mennyire eszik a gyerekek, de az is tök jó. A színhússal az aminosav-arány a probléma, igaz, a májban is ugyanaz az arány, vagy a tojássárgájában, kagylóban, de egységnyi ilyen kontextusfüggő problémás aminosavra sokkal több hasznos anyag jut például a csirkemellhez képest. Csak a kollagénfehérjéknek más az aminosav-profiljuk, ezekből lehetne csak akármennyit enni, de a gyerekeknek kevésbé fontos a kollagénfehérje, arra inkább a felnőtteknek érdemes ügyelniük, hogy a fehérjebevitelük legalább harmada kollagéntípusú fehérjékből származzon. Gyerekeknél elég csak arra figyelni, hogy ne legyen magas az összes fehérjebevitel, és az pedig főleg belsőségekből, tojássárgájából, kagylóból, rákból tintahalból, polipból származzon, illetve ha hús, akkor legalább ne mellehúsa legyen. És persze jó, ha csontlevesből vagy egyéb kollagénfehérjéből is jut némi.
És a belekre is regeneráló hatással van…
Igen. A pacalból vagy csontból rengeteg egyéb anyag is ki tud főni, mint a glükozaminok, glükóz-aminoglikán, msn, hyaluronsav, és ezek mindenképpen hasznosak. Illetve az ásványi anyagok is: kalcium, magnézium. A kalcium alapvetően problémás. A csontban mint alapanyagban viszont a kalcium olyan formában van jelen, ami rettenetesen lassan szívódik fel, éppen ezért nem tudja hirtelen megugrasztani a vérszintet. Majdnem minden másból bevitt kalcium, különösen a kiegészítőkben, tejtermékekben olyan formában van jelen, ami gyorsan szívódik fel, és rövidtávon túl magas vérszintet lehet vele elérni. Ez meszesedést okozhat, ha a K1-, K2-, D3-, A-vitamin-, magnézium-ellátottságunk nem megfelelő. Különösen, ha a K-vitaminok hiányoznak.
A kalciumra még szeretnék később visszatérni. Örömmel hallom, hogy említetted a májat. Megosztó belsőség a szülők körében, mondván, az egy méregtelenítő szerv…
Ez a kulcsa: nem méreggyűjtő, hanem méregtelenítő szerv. Nincs benne több méreganyag, mint bármilyen más szövetben. Ami csak megtalálható benne, az már átalakított, kötött formában van jelen, és nem mérgez. A máj a szervezet patikája. Nagyon nagy a májunk, ahogy más emlősöké is, egész meglepő, hogy mekkora, és rengeteg számunkra hasznos vegyületet állít elő. Emiatt a leghasznosabb anyagok is ott vannak.
A máj a legjobb A-vitamin forrás. Ez azért nagyon lényeges, mert a szintetikus A-vitamin retinol-acetát vagy -palmitát. Az acetát valahogy nem hasznosul jól, nem hozza a kívánt eredményeket. Valószínűleg azért, mert nem zsíroldékony forma, így a felszívódásával lehet a baj. A retinol-palmitát valószínűleg ugyanolyan jó, mint bármilyen természetes retinol. Ha valaki nem akar külön A-vitamint szedni, akkor a máj és egyéb belsőségek jó forrásai lesznek. Egy tojássárgájában van körülbelül 200-300 nemzetközi egység A-vitamin, míg a máj 10 dekájában 15 ezer. És persze a zöldségekben, bármilyen sárga vagy zöld színűben is elég sok a karotin, illetve klorofill. A sárgarépában rengeteg karotinoid van, napi egy közepes sárgarépa fedezi a szükséges A-vitamin mennyiségét egy felnőttnek, egy gyereknek meg pláne.
Viszont a probléma az, hogy cinkhiánynál nem fog tudni átalakulni a karotin retinollá, ami az A-vitamin aktív formája a szervezetben. Másrészt az emberek egy része genetikailag nem tudja megfelelően átalakítani a karotinoidokat retinollá. Sajnos általában nem tudjuk magunkról, hogy épp beletartozunk-e ebbe a szerencsétlen csoportba, vagy sem, ezért fontos az A-vitamin bevitel.
Az orvosok általában óva intenek az A-vitamintól, mert túladagolható.
Ennek leginkább akkor van meg a veszélye, ha nagyon alacsony a D3-vitamin szintünk, és hiányzik a magnézium meg a K-vitamin is, mert ezek együtt működnek. Az A-vitamin azért annyira veszélyes, különösen a terhes nők félnek tőle, mert az emberek eleve D3-vitamin-hiányosak, méghozzá nagyon súlyosan. A másik dolog, amiért félnek tőle, hogy a retinol egyik származéka teratogén, azaz magzatkárosító hatású. De az nem az A-vitamin. A D3-vitamin-hiány nagyon káros, és a sok A-vitamin receptorszinten tovább fokozza a D3-hiányt, mivel a receptorokat együtt aktiválják, és a túl sok A elfoglalja azokat a D elől. A D3- és az A-vitamin ideális aránya 1:1 és 1:4 között van. Aki nem szed D3-at vagy nem napozik rendszeresen, annak ez az aránya jellemzően 1:8 feletti (annyira kevés a D3, hogy arányában a kevés A is sok). Ha erre valaki még további retinolt szed, akkor az arányt még tovább rontja, akár 1:100-ra is… Na, ettől olyan káros az A-vitamin! De ha valaki szed D3-at, akkor fontos ugyanannyi retinolhoz is jutnia, ideálisan májból…
Ez a dilemma pont érint engem is, mert babát várok. Mennyi az ideális D- és A-vitamin-bevitel terhesség alatt?
D-vitaminból igazán optimálisnak télen a 10 000 NE-et tartom, nyáron 4000 NE is elég. Csak vigyázni kell, hogy arányban igazodjon hozzá az A-vitamin, tehát ha 10 000-et szed az ember D3-vitaminból, akkor érdemes 10 000 A-vitaminhoz is hozzájutni. Ha tudnád magadról, hogy biztosan megfelelően alakítod át a karotinoidokat, az lenne a legjobb tanács, hogy egyél minél több karotinoidot: sárgarépát, meg mindenféle zöldséget, és egyáltalán ne szedj A-vitamint. De mivel nem tudod, hogy oda tartozol-e vagy sem, ezért az a biztos, ha szedsz. A tradicionális kultúrákban, vadászó-gyűjtögető népeknél a várandósok sok belsőséget, tojássárgáját meg májat esznek. Úgyhogy már csak ez is kizárja, hogy az A-vitamin problémát okozzon. Alapvetően, ha ugyanannyi D3-at szedünk, mint retinolt, az mindig jó, mivel még ha sok májat is eszünk, vagy éppen semennyit, az arány az ideális 1:1 és 1:4 között fog maradni (hiszen az egyenlő mennyiségben bevitt D3- és A-vitamin bármilyen eredeti arányt csakis jó irányba tolhat).
A gyerekek esetében a D-vitamin pótlása rutin. De ha a K-vitaminra és a magnéziumra is gondolunk, miből kellene többet enniük?
A már említetteken kívül magnéziumhoz például a sütőtökből, quinoából, hajdinából, zabból juthatnak.
Van még olyan mikrotápanyag, amelyre mindenképp gondoljunk, hogy szükségük van rá?
A gyerekeknek kábé ugyanaz kell, mint a felnőtteknek vagy a terhes nőknek. Annyi a fontos, hogy a gyerekek és a várandósok mindenből elegendőhöz jussanak. Egy gyereknek hajszálnyival nagyobb a cinkszükséglete, és jelentősen nagyobb a szénhidrátigénye.
Mind klassz, amit a belsőségekről mondtál, de sok gyerek nem hajlandó a közelükbe se menni. Vagy ha a család vegán, milyen növényi fehérjeforrásokat említenél, amelyek teljesértékűek?
A mungóbab talán a legteljesebb értékű fehérjeforrás, túltesz a csirkemellen bőven. De a lényeg a fehérjék komplettálása: például a rizsben, gabonákban kevés a lizin, míg a hüvelyesekben jó sok van, és a kettő együtt így már kiad egy komplett aminosavprofilt. De nem hiszem, hogy a vegánoknak erre különösebben figyelniük kellene, hiszen esznek mindent, ami nem állati, úgyhogy a komplettálás automatikusan megvalósul. Fontos, hogy áztassák a hüvelyeseket bő 1 napig, közben 2-3x cseréljék az áztatóvizet, majd alaposan főzzék meg, lehetőleg kuktában. Ezek mind segítik, hogy a káros tartalmaik (lektinek, prolaminok, szaponinok, emésztőenzim-gátlók, fitátok) csökkenjenek, akár teljesen nullára is. A szóját, földimogyorót és glutént tartalmazó élelmiszereket azért érdemes elhagyniuk még így is.
Föl tud nőni egy gyerek vegán étrenden, de az optimális lenni sehogy sem tud.
A kalcium szokta még nyugtalanítani a szülőket, ha a gyerekük étrendjéből el kell hagyniuk a tejtermékeket. Erős a meggyőződés, hogy a tejtermékek a legjobb kalciumforrások, és azok nélkül hiány alakulhat ki.
Ha a szülő csontlé-alapot használ, főleg egy napon át főtt alaplevet, és azzal készíti a levest, főzeléket vagy pörköltet, akkor teljesen fölösleges ezen aggódni. És amúgy is mindenben van kalcium, ami nem fehérliszt meg cukor. Teli vannak vele a magvak, a gyümölcsök, a zöldségek, a hús, minden, ami természetes élelmiszer. És ha a K1-, K2-, D3-, A-vitamin-, és magnézium-ellátottság rendben van, akkor ezek mind segítik a kalcium beépülését a megfelelő helyekre. A mai vadászó-gyűjtögető népcsoportokban ismeretlen a csontritkulás, az öregeknek is ritka erős csontozatuk van, noha tejet utoljára csecsemőkorukban fogyasztottak, az anyjukét… De ha valaki mégis ragaszkodik tejtermékhez, akkor legalább arra érdemes ügyelnie, hogy az ne tehéntől legyen (hacsak nem biztos benne, hogy A2-es ősi fajta púpos tehén teje), és lehetőleg minél tovább érlelt legyen. Tehát pl. kecskejoghurt vagy minél öregebb kecske-/juhsajt. A szokásos tehén (A1) tejében lévő fő fehérje, a kazein olyan formájú, ami többek közt pl. kozomorfinná, opiáttá alakul, és szörnyű hatással tud lenni az idegrendszerre. Autoimmun betegségeket is tud indukálni. Az érlelés részben elbontja, a 2 éves sajtokban már csak kevés marad.
Az interjút Dénes Dóra készítette, amely az Édespofa blogon jelent meg 2020.02.01-én. https://edespofa.blog.hu/
—
Szabó Gál Bence hatóanyagszakértő, termékfejlesztő
Gyógyszerész képzésre készült, de mivel elsősorban a hatóanyagok érdekelték, inkább drog- és toxikológiai technikusnak tanult, illetve három évig hallgatta a dietetikusképzést óráit. Huszonévei elején az Egis gyógyszergyárban gyártástechnológiai kutatással foglalkozott, de arra vágyott inkább, hogy saját terveit valósítsa meg. Utánajárt a cégalapítás tudnivalóinak, felkutatta azokat a hazai és külföldi forrásokat, ahol az alapanyagok beszerezhetőek. Közben gyógynövénykivonatokat készített, és összegyűjtve egymillió forintot, egyedül belevágott saját táplálékkiegészítőket gyártó vállalkozásába. Reklámra a kezdetektől alig költött, abban hitt, hogy ha jó termékeket készít, azokat megtalálják majd a vevők. Ahogyan a cég növekedni kezdett, Bence szülei és húga is bekapcsolódott, onnantól a GAL termékek elődei családi vállalkozásban születtek. A márkaépítés után nem sokkal szülei a Kanári-szigetek legnépesebbjére, Tenerife-re költöztek, ahol az év nagy részét töltik. “Egy évre rá én is meglátogattam őket, fél éveket ott töltöttem. Aztán lett kint barátnőm, összeköltöztünk, és lett egy kis kertes házunk kutyával.” A termékfejlesztések nagy részével odakint foglalkozik. “Nagyon sok időt töltök a gép előtt, nézegetem a számomra fontos kutatásokat. Később ezekből jönnek az adatok, amelyekből termékek lesznek.” A nyarakat jellemzően itthon tölti, hallgathatjuk szakmai előadásokon, emellett a kamaszkora óta szeretett buddhista elvonulások kedvéért is gyakran hazautazik.
—