Ha csak egyetlen dolgot javasolhatnék bárkinek az egészsége javítására, megőrzésére, akkor az egyértelműen a megfelelő mennyiségű D3-vitamin pótlás lenne. Már csak azért is, mert egy új felmérés szerint a magyarok 95%-a súlyos D-vitamin hiányban szenved. (Így van ez máshol is, nem csak nálunk, de nem hiszem, hogy ez bárkit is megnyugtatna…)
Miért is olyan fontos a D3-vitamin és hogyan lehet, hogy szinte mindenki hiányában szenved?
Az ember az egyenlítő környékéről, Afrikából ered, ahol rengeteg nap sütött minket egész évben és nem is mostuk le magunkról az így a bőrünkben termelődött D3-vitamint mosakodás közben. Ezért elődeink magas D-vitamin szinthez voltak szokva, genetikailag ehhez adaptálódtunk. Nem csoda hát, hogy hiánya annyi betegséget okoz. Egyszerűen nem úgy vagyunk fölépítve, hogy alacsonyabb D-vitamin szinttel is tudjunk megfelelően működni.
Az utóbbi 1-2 évtizedben rengeteg kutatás foglalkozott a szervezet D3-vitamn szintje és a betegségek közti összefüggésekkel és már régen kiderült, hogy nem csak a jó csontozat és fogazat kialakulásában ill. megtartásában játszik fontos szerepet. A magasabb D-vitamin szinttel rendelkező emberek és populációk körében jelentősen csökken többek közt a rák-, a szív- és érrendszeri betegségek, az idegrendszeri betegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Tehát jelentősen mérséklődik az ún. civilizációs betegségek kockázata, különösen a ráké. A D3-vitamin ezeken felül megelőzi a felső légúti fertőzések és influenza kialakulásának kockázatát is, hiszen talán a legjobb immunerősítő. És lehetne még sorolni bőven… Mindez túlzásnak tűnik, de nem az, ha belegondolunk, hogy genetikailag a magas D3-vitamin szinthez vagyunk adaptálódva és hiányában nem működik szervezetünk megfelelően. Olyan ez, mintha újszülött jegesmedvéket Afrikában szeretnénk felnevelni. Megszokják a meleget talán, de mivel genetikailag a hideghez vannak adaptálódva, a körükben rengeteg olyan betegség lenne megfigyelhető, ami a hidegben élő jegesmedvéken nem.
Hogyan ismerhetjük meg szervezetünk D3-vitamin ellátottságát?
A szervezetünk D-vitamin státusza vérből mérhető egy kb 2000 forintos vizsgálattal. Itt az ún. 25-OH-kolekalciferol szintet kell méretni. A kutatások és szakértők megállapítása szerint ideálisan 100 és 175 nmol/L 40-70ng/ml) szint közé kell esnie, hogy megfelelő legyen, de sok szakember szerint ennél jóval magasabb érték sem káros. Sajnos a legtöbb ember értéke az egészséges szint alsó határa, azaz 100 nmol/liter alatt van.
Hogyan érhetünk el megfelelő D-vitamin szintet?
A közhiedelem szerint napozással. Szomorú, de az orvosok többségétől, tankönyvekből és a médiából is arról tájékozódhatunk, hogy elég, ha pár percig enyhe napsütés éri az arcunkat és kézfejünket. Minden létező kutatás ennek ellentmond. Ahhoz hogy picinyke D3-vitamint termeljünk, talán elég, de hogy legalább a D-vitamin szint egészséges alsó határát elérjük, ahhoz biztosan nem.
A nap UV-B sugarai hatására a bőrünkön és a bőrünkben lévő koleszterin származék átalakul D3-vitaminná. Ez utána 2-3 nap alatt szívódik be a véráramunkba, már ha nem mossuk le. A véráramunkba jutott D3-vitamint utána a májunk, majd vesénk aktív hormonokká alakítja.
A nap sugarai közül az UV-B csak akkor jut el hozzánk, ha a nap beesési szöge elég magas, nem felhős az ég, nem túl nagy a légszennyezettség és nem használunk napvédő krémet. Az UV-A sugarak viszont nem ilyen „kényesek”, azok még a felhőkön és ablaküvegen is átjutnak. Ez azért lényeges, mert az UV-A visszabontja az UV-B által már megtermelődött D3-vitamint. A megfelelő D3-vitamin képződéshez, tehát lényeges az UV-B és UV-A sugarak aránya. Ez annál kedvezőbb, minél magasabb a nap beesési szöge. Azaz a nyári déli napsütés a legoptimálisabb a D3-vitamin képződéséhez, míg az alacsony napálláskor vagy üvegen keresztüli napozás inkább csak csökkenti a D3-vitamin szintünket! Leégni viszont sosem szabad, az fokozza a bőrrák kockázatát és leégés után bőrünk akár hónapokig is képtelen lesz D3-vitamint szintetizálni. A recept tehát nem egyszerű: napozzunk tűző napon minél gyakrabban és hosszabban, de mindig csak annyit, hogy le ne égjünk és kizárólag csak hideg vízzel mosakodjunk, tusfürdő és szappan nélkül, ugyanis már a meleg víz is kimossa a bőrben képződött D3-vitamint, hát még a tusfürdők… Étkezéssel szintén nehéz D3-vitaminhoz jutni, mert annak élelmi forrásai sokkal több A-vitamint tartalmaznak mellette, ami pedig a D3-vitamin hasznosulását csökkenti.
A mai életvitelünk mellett gyakorlatilag tehát, sem táplálkozással, sem napozással nem lehet elérni azt a D-vitamin szintet, melyet a kutatások olyan egészségesnek ítélnek. Ezt remekül példázza egy hawaii szörfösökön végzett 2007-es vizsgálat is, mely során megállapították, hogy többségük D-vitamin hiányos, holott min. 22 órát töltenek el hetente napkrém használata nélkül fürdőgatyában a napon! Hát náluk többet kevesen vannak napon…
Szerencsére viszont D3-vitamin szedésével könnyen és fillérekért emelhetjük a szervezetünk D-vitamin státuszát legjobban jelző 25-OH-kolekalciferol szintet az optimális 100-175nmol/L (40-70ng/ml) –es tartományba!
Na jó, de akkor most miből, mennyit és mikor szedjünk?
Többféle D-vitamin készítmény létezik. Kiegészítőkben D2- vagy D3-vitamint szoktak használni. A D2-vitamin egy része ugyan át tud alakulni D3-vitaminná, de az egészségre gyakorolt milliónyi pozitív hatás csak a D3-vitamin esetében bizonyított és az emberi szervezetben is D3-vitamin termelődik napozás hatására, így egyértelműen ez a megfelelő forma. A D3-vitamint általánosan a birkagyapjún lévő zsiradékból (lanolinból) állítják elő úgy, hogy azt UV-B lámpákkal világítják meg. Ennek hatására képződik a lanolinban lévő koleszterin származékból D3-vitamin. Tehát gyakorlatilag napoztatott birkagyapjúzsírból vonják ki. Ez a legtermészetesebb, legolcsóbb és leggyakoribb előállítási módja. Léteznek ún. vegetáriánus D-vitaminok is. Az egyiket gombák UV-B lámpákkal való megvilágításával állítják elő. Ez tök jó, de ez D2-vitamint eredményez, nem D3-mat. Valódi „vega” D3-mat pedig génmódosított baktériumok kőolajszármazékokkal való „megetetésével” állítanak elő. Hát ha én vega lennék, akkor is inkább a birkagyapjúsat választanám…
Mivel a D3-vitamin zsíroldékony, ezért a legjobb, ha olajos cseppekben vagy olajos lágy kapszulába szedjük, de a legfontosabb, hogy zsiradékot is tartalmazó étkezéskor vegyük be. Lehetőleg reggel vagy nappal, de semmiképpen se este, mert egy kutatás olyan összefüggést talált, hogy az esti órákban bevitt D-vitamin kevésbé hatékony. (Persze egy kutatás nem kutatás, lehet akár véletlen is, de semmibe nem telik nem este szedni és jobb biztosra menni…)
És már csak egy kérdés maradt: Mennyit szedjünk?
Egy kaliforniai kutatásban azt állapították meg, hogy azok a résztvevők, akik nem kaptak min. 4500NE (=112,5mcg) D3-vitamint, azok D-vitamin hiányosak maradtak. Akik fél évig 10.000NE (=250mcg) D3-vitamint szedtek azok D-vitamin szintje is az egészséges határokon belül maradt. Napi 5-10ezer NE (=125-250mcg) D3-vitamint érdemes tehát szedni. És a legjobb, ha fél évente ellenőriztetjük a vérünk D-vitamin szintjét és annak függvényében növeljük vagy csökkentjük a dózist.
Gyermekeknek 1000NE-et (=25mcg) érdemes szedniük ahányszor 7 kg a testsúlyuk (és 7 kg alatt is 1000NE-et). Tehát egy 14 kilogrammos gyermeknek pl 2000NE (50mcg) kell, míg egy 21 kilogrammos gyermeknek 3000NE (75mcg). És persze egy 17-18 kilogrammos gyermeknek meg a kettő közt, azaz kb 2500NE (67,5mcg) szükséges.
Ne lepődjünk meg, hogy az itthon és az EU-ban kapható D3-vitamin készítményeken sokkal alacsonyabb ajánlás szerepel. A hivatalos ajánlás ugyanis kb 1/20-a a hatásos dózisnak, 400NE. Röhejes és hasra ütés szerűen állapították meg, nem kutatások alapján…Ráadásul az étrend-kiegészítőkön ajánlható maximális napi mennyiséget 4000NE-ben határozták meg, nehogy hatásos legyen. (A betegség túl jó biznisz sokaknak…) Szóval ne ijedjünk meg, hallgassunk a kutatásokra és inkább!
A magas D3-vitamin bevitel segíti talán legjobban megelőzni az influenzát! Olyannyira, hogy influenza járvány esetében több haladó amerikai korházban is protokoll írja elő, hogy a betegek átmenetileg megadózisú D3-vitamint kapjanak. Amikor az első tüneteit elkezdjük érezni az influenzának, mihamarabb szedjünk be 50ezerNE (1250mcg) D3-vitamint étkezéskor, majd ismételjük ezt meg egy fél nap elteltével megint, majd megint. Tehát 150ezer NE D3-vitamin összesen, eloszlatva másfél nap alatt. (Gyermekenek testsúlyarányosan, egy felnőttet 70kg-nak számoljunk. Azaz egy 7kg-os gyereknek összesen 15ezerNE másfél nap alatt eloszlatva 3 részletben, azaz 3x5ezerNE). A másfél napnyi megadózis után térjünk vissza az eredeti adagolásra.
Összefoglalva tehát a D3-vitamint nappali étkezéssel együtt szedjük be, lehetőleg olajos formájában. Felnőttek napi 5-10ezer Nemzetközi Egységet (NE), ami egyenlő 125-250 mikrogrammal (mcg). Gyermekeknek pedig 7 testsúly kg-onként 1000NE-t (25mcg-ot) adjunk. Ha olajos cseppeket használunk, akkor azt ne folyadékba csepegtessük, hanem közvetlen az ételre vagy szájba vagy kiskanálra, ugyanis nem vízoldékony, így ha folyadékba cseppentjük, a hatóanyag egy része a pohár falára fog kicsapódni.
Az A-vitamin, K-vitamin a D3-vitaminnal együtt működik és fontos is K-vitamint szedni a nagy dózisú D3-vitamin ritka és esetleges mellékhatásainak kivédése miatt. A K-vitamin a D3-vitaminhoz hasonlóan fontos és általános hiányában szenvedünk. A cikksorozat következő részében a K-vitaminnal fogunk foglalkozni. Érdekesség képen előre megemlítem, hogy a K-vitamin nagyon fontos a szabályos fogazat és szimmetrikus arcszerkezet fejlődéséhez, így gyermekeknek különösen fontos.
D-vitamin szint mérést végez a centrumlab Kft (centrumlab.hu), de sok más hely is.
– Szabó Gál Bence