Több tízezer kutatás és elemzés jelent meg szaklapokban a halolaj egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, amelyek közül több százat a legjobb minőségű vizsgálatok közé lehet sorolni (résztvevők száma, vizsgálati metódus, stb). Pár évvel ezelőttig teljes volt a konszenzus: az ún. hosszú láncú omega-3 zsírsavak (azaz a nem növényi eredetűek) jótékony hatásúak számos probléma esetén, így idegrendszeri (depresszió, pánik betegség) és gyulladásos eredetű problémákra, sőt, az egészségesebb agyfejlődést és látást is segítik, fokozzák az IQ pontszámot, és még sorolhatnánk. A leginkább azonban szív- és érrendszeri problémákkal kapcsolatban találták hatásosnak.
Furcsamód az utóbbi ~10 évben megjelent néhány nagyobb elemzés, amelyek arra mutatnak rá, hogy a halolaj talán még sincs különösebben jó hatással egyes szív- és érrendszeri betegségekre. Emellett egyre több szenzációhajhász bulvárcikk is megjelenik ezzel kapcsolatban…
Sok tíz év alatt sok ezer kutatás után egyértelművé vált, hogy fontos és hatásos a halolaj, majd most azért, mert pár vizsgálat nem ezt találta, máris azt kellene gondolnunk, hogy akkor fölösleges halolajat szedni vagy halat enni? Nyilván pár vizsgálat nem ignorálhat sok ezer másikat, de mégis miért lehet, hogy szintén komoly vizsgálatok viszonylag hatástalannak találták?
– A növényi omega-3-források hatástalansága nem új.
– Az utóbbi 10-15 évben megjelent legtöbb halolajtermék (főleg a kapszulások) ún. etil-észter-formájúak, ami egy természetidegen forma. Az etil-észterek valójában nem is olajok. A természetes forma a triglicerid; minden ehető olaj és zsír triglicerid. A vizsgálatokat pedig az utóbbi 10 évben szinte csak etil-észter formájú halolajokon végzik, ugyanis az iparnak ez az érdeke, mert sokkal olcsóbbak, így aztán magasabb haszonkulcsot, több profitot lehet realizálni…
– Az omega-3 és az omega-6 is a többszörösen telítetlen zsírsavak (angol megnevezésükből rövidítve ún. PUFA-k) közé tartozik. Ezek összmennyisége pedig ha meghaladja a kalóriabevitelünk 4%-át, az különböző nemkívánatos változásokat indíthat be a szervezetünkben (pl. fokozott oxidatív terhelés, csökkent gyulladáscsökkentő hatású DGLA-zsírsav szintézis). Ez azt jelenti, hogy fontos ügyelni az omega-6 bevitelünkre, jobb azt csökkenteni és amellé szedni halolajat, mint a sok omega-6-ot sok halolajjal kompenzálni. Ez egy lépés előre, egy hátra… A sok omega-6 mellé meg 1-2 kapszula bekapása naponta valóban nem sokat érhet… Sok kutatásban nem vizsgálták az omega-6 összbevitelt, sem azok arányát a szedett halolajban lévő omega-3-hoz képest, és eleve túl alacsony dózisú halolajat használtak. Ezekben a kutatásokban nyilván nem sok hatást tudtak felmutatni.
– Az egyre szennyezettebb vizek miatt egyre szennyezettebb sok halolajtermék is. Ez is lehet oka a csökkenő pozitív eredményeknek.
Összefoglalva tehát, kerüljük az omega-6-ban dús növényi olajokat, és csakis tiszta, természetes triglicerid (TG)-formájú halolaj-készítményt szedjünk (vagy zsírosabb fajta, táplálékláncban alul elhelyezkedő, rövid életciklusú tengeri halakat fogyasszunk rendszeresen). Az etil-észter formájú halolaj-készítményeket pedig messziről érdemes elkerülni. Sajnos sehol a világon nem szokás feltüntetni, ha egy termékben a halolaj nem a természetes TG-forma, de szerencsére könnyű letesztelni: az etil-észter (EE) megmarja/feloldja a hungarocellt másodperceken belül… Így le tudjuk tesztelni az általunk fogyasztott terméket, azt, hogy természetes vagy mesterséges formáról van-e szó.
Mindezekről már kb. 6 éve írtam egy magazinba egy cikket, amit pár évre rá a Facebook-oldalamra is feltöltöttem. Ebben különösen azt fejtem ki bővebben, hogy hogyan lehet a szöveteink omega-3/6-arányát rendezni, azaz hogy hogyan lehet hatásosan szedni a halolajat. Sok esetben nem elég csak bekapkodni néha 1-1 kapszulát, ebben az egyben igaza van ennek a néhány kutatásnak és bulvárcikknek. Aki teljesebb képet szeretne kapni, annak ajánlom e régi írásomat, ami már akkor előrevetítette ezt, és magyarázatot is ad a jelenségre:
http://szabogalbence.hu/zsiros-kerdesek/
– Szabó Gál Bence