A palmitinsavról

Nemrég megjelent egy cikk a Nature-ben, amelyben annak kimutatásáról írnak, hogy ha magas palmitinsav-tartalmú pálmaolajjal etetnek szájdaganatos vagy melanómás egereket, akkor az az áttétképződést fokozza, ahogyan in-vitro magas palmitinsav-tartalmú közegben is fokozódott a daganat növekedése. [1]

A palmitinsavat emiatt most sokan egy veszélyes zsírsavnak gondolják, emiatt megkértek, hogy helyezzem ezt teljes képbe, különös tekintettel arra, hogy hogyan érinti ez a termékeinket. (spoiler: Semennyire, mivel a termékeink egyáltalán nem tartalmaznak palmitinsavat, kivéve a halolaj, de az sem többet, mint egy kiskanálnyi olívaolaj).

Minden zsiradék egyik fő összetevője a palmitinsav. Az állati zsiradékokban és a pálmazsírban van a legtöbb, kb. 40%-át adja az ezekben lévő zsírsavaknak. A növényi olajok kevesebbet tartalmaznak, úgy 10% körül jellemzően. Az olívaolaj pl. kb. 10%-t, a kókuszzsír kb. 4-8%-ot, míg a napraforgóolaj és a hasonló, magas omega-6 tartalmú, relatíve káros olajok csak 2-5% körül. Az MCT-olajnak pedig, még ha pálmaolajból is van előállítva, max. 0,1% a palmitinsav-tartalma, azaz az egyetlen zsiradék talán, amiben nincsen (Ez nem igazából előnye amúgy, csak azért írom, mert pont az MCT-vel kapcsolatosan merült fel az aggály, hogy biztosan magas palmitinsav-tartalmú, lévén, hogy pálmából van.).

Az elfogyasztott telített zsírsavak mennyisége, aránya keveset mond el a szervezetben lévő és a vérben keringő mennyiségükről, arányukról, ugyanis a zsírsavak égetésének mértéke jelentős részben a szénhidrát-bevitelünktől függ, és magasabb szénhidrát-bevitel esetén a palmitinsav tovább marad és magasabb szinten a vérben. A szénhidrát-bevitel csökkentése a vérben keringő palmitinsav-szint csökkenését okozza embereknél, mivel azt nagyobb ütemben égetjük el ilyenkor. [2-5] Egy friss vizsgálatban pl. alacsony szénhidrát-tartalmú táplálkozás mellett embereknél a napi 100 g telített zsír-bevitel lényegesen alacsonyabb palmitinsav-vérszintet eredményezett, mint napi 40 g telített zsír-bevitel magas szénhidrát-tartalmú táplálkozás mellett. Mindkét esetben ugyanazokat a zsírforrásokat fogyasztották, amelyeknek ~30%-a volt palmitinsav. Tehát hiába fogyasztottak 2,5-szer annyi palmitinsavat, alacsony szénhidrát-tartalmú diéta mellett a vérben lévő palmitinsav szintje jóval alacsonyabb volt. [6]

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a telítetlen zsírsavak, főleg az omega-3 zsírsavak közé tartozó EPA, és az olajsav (omega-9) gátolják a palmitinsav hatását az mTORC fokozásában, ami a palmitinsav tumor növekedését okozó, káros hatásáért felel többek közt a Nature említett cikke[1] alapján is. [7]

Összességében, ha valaki a kalóriabevitelének legnagyobb részét szénhidrátból fedezi, akkor feltehetően érdemes arra törekednie, hogy a zsírbevitelében ne legyen nagyon sok palmitinsav, de legyen sok telítetlen zsírsav, főleg olajsav (omega-9) és elegendő hosszú láncú omega-3 zsírsav (EPA). Míg akinek alacsony a szénhidrátbevitele, annak lehet sok a palmitinsav is, úgyis elég.

Ideális zsiradékválasztás a kókuszzsír és az olívaolaj, illetve az alacsony omega-6 tartalmú, ún. magas olajsavas napraforgóolaj (de a sima napraforgóolaj kerülendő). Ezek a palmitinsav alacsonyan tartására, s a túlzott omega-6 bevitel és PUFA (többszörösen telítetlen zsírsavak) ellensúlyozására is alkalmasak.

Az omega-3 bevitel pedig tengeri herkentyűk és zsírosabb sósvízi halak fogyasztásával, vagy jó minőségű kiegészítők szedésével biztosítható.

Nem kell tehát megijedni a palmitinsavtól, ott van mindenben, és nem ellenség, csupán ha arányaiban nagyon megnő belőle a bevitelünk a többihez képest, miközben az olajasav és az omega-3 nagyon lecsökken, és a szénhidrátbevitel is magas. Csakis ilyen sokrétűen kedvezőtlen étrend és tápanyagbevitel veti fel a daganatok számára optimális környezetet alakulását.