Webinarium, 2018. Október 10. / Szabó Gál Bence termékfejlesztő válaszai / Gal Vital SynergyTech Kft.
Az előadások anyagai részleteiben sem használhatóak fel a szerző írásbeli engedélye nélkül.
Tudsz valamit a daganat-mozgás-Bcca-glutamin összefüggéséről? Valamint a rövid intervallumban történő étkezés és autofágia témáról?
Daganat, a mozgás, bcaa aminósavak, a glutamin aminósav, illetve a rövid intervallumban történő étkezés és autofágiával kapcsolatban a daganatok számára a cukor, illetve hát a glukóz az energiaforrás. Tehát hogyha nem lenne glukóz a vérben, akkor éhen halnának a daganatok. Emiatt szokták ajánlani, hogy az alacsony szénhidrát tartalmú táplálkozást meg a ketogén diétát, többek közt a daganatok ellen, meg a cukrok kerülését. Azonban van itt azért más összefüggés is. Például a glutamin aminosavból is nagyon sok daganatfajta tud szintén energiát nyerni, ahogyan néhány egyéb aminósav is. Különösen a leucin az izoleucin, a valin, meg egyébként a glutaminnak is van egy un. en tort, rapamycin komplexet fokozó hatása. Ez egy anabolikus hatású dolog, ami fokozza a daganat növekedését, és nem jó, hogyha ezek a faktorok bekapcsolódnak, tehát hogyha a véráramba ezekből az aminosavakból sok kering, vagy ha tartósan magas a szintje. Főleg a glutamin eseténben az érdekesség, hogy amit megeszünk ételt abból a glutaminnak csak nagyon kicsi része szívódik föl, mert a bélsejtek a glutamint energiaként elhasználják és tárolják. Emiatt a véráramunkba az elfogyasztott glutaminból csak nagyon kevés kerül. Az a lényeg, hogy nem a táplálkozásból származó fehérje, a vérünkben keringő glutaminnak a fő forrása. Hanem akkor mi? Gyakorlatilag az izom lebomlás során jut glutamin a véráramunkba. Ha valaki nincsen hozzászokva pl. a koplaláshoz, akkor hogyha pár órán keresztül hogyha nem eszik, akkor például már indulhat izom lebomlás. Aki hozzá van szokva a koplaláshoz, vagy ketozisban van, ott még tán egy nap után sem, vagy náluk nem nagyon történik ilyen. A fő kérdés az az, hogy a glutamint azt, hogy lehetne lecsökkenteni a vérben. Engem ez érdekelt és néztem különböző kutatásokat, ahol teljesen más miatt vizsgálták a vér aminósav szintjét, külön-külön a összes aminosavat és együtt is az összaminosavat is számításba vették. Főként sportokkal kapcsolatos kutatások voltak, az edzés teljesítmény, a regenerálódás miatt vizsgálták a különböző edzésfajták hatásait a vér aminósav szintjére. Gyakorlatilga az olyan típusú edzésfajták, amik izomnövekedést eredményeznek – tehát nem a kocogás, a biciklizés, meg az úszás, hanem a súlyzós edzések, vagy a sprintek – természetesen az úszással, meg a kocogással is lehet erősíteni, de itt ugye ilyen intervallumokban történő futásokra, úszásokra érdemes gondolni. A lényeg az az, hogy bármilyen olyan mozgásforma, ami izomnövekedést idéz elő, az jelentősen csökkenteni fogja egyből és hosszútávon is a vér aminosav szintjét, különösen a glutamin bcaa aminosavak (leucin, izoleucin, valin), pont a legproblémásabb aminosavak szintjét fogja csökkenteni, de az összes aminosav szintjét csökkenteni fogja. Miért van ez? Ha nő az izomzat, ez azt jelenti, hogy az izomleépítő és az izomfelépítő – a katabolikus és az anabolikus folyamatok -, azok minimum egyensúlyba, de inkább a felépítő fázis felé vannak eltolódva, ami azt jelenti, hogy magasabb lesz az izomzatnak az aminósav felvétele, mint a leadása. Tehát a lényeg az, hogy az izomzatunkat úgy kell tudni edzeni, hogy az magába szívja a vérben keringő aminosavakat.
A BCAA aminosavakról – ez leucin, izoleucin, valin – ott a táplálkozásból is a véráramba kerül, nem úgy mint a glutamin, tehát azon aminósavak mérséklése a táplálkozásban az szintén előnyös lehet, de magát a glutamin aminosavat nem biztos, hogy érdemes mérsékelni, mert annak leginkább csak az lesz az eredménye, hogy a bél-nyárkahártyánk fogja csak megszenvedni, tehát további előnye nem lesz, hogy a vérünkbe fog kevesebb bekerülni, hanem a beleinknek lesz kevesebb glutaminja. Tehát azt nem érdemes nagyon lecsökkenteni. A BCAA aminósavak és a glutamin is a legtöbb az állati eredetű fehérjékben van, főleg a húsokban, kivétel a kollagén típusú fehérjék, ez is állati eredetű, mégis abban van az összes létező fehérje közül a legkevesebb BCAA is, és talán még a glutaminból is abban van a legkevesebb, meg néhány egyéb problémás aminosavból is. Egyébként a növényi fehérjékben is valamivel kevesebb van, mint az állati eredetű fehérjékben, de nem sokkal.
Egy probléma viszont felmerül daganat esetében azzal, hogyha nagyon sok kollagént fogyasztunk, hogy a kollagénnek magas a glicin tartalma és vannak olyan daganatok, aminek a glicin sem kedvez. Legalábbis magas vér glicin szint – most persze másik kérdés, hogyha lemozogjuk, tehát ha mozgunk és úgy nem biztos, hogy sok glicin fog megjelenni a vérben. Mindenesetre daganat esetén érdemes úgy un bloc a fehérje mennyiséget lecsökkenteni, érdemes persze a kollagén típusú fehérjék irányába eltolni a fehérje bevitelt, de az összfehérje akkor is maradjon alacsony. Ez egyébként más esetben, hogy nem daganat miatt végez bármilyen táplálkozási intervenció, akkor nyugodtan ehet sok fehérjét, hogyha az kollagén típusú fehérjékből származik, legalább a fele, de ez egy másik téma. Végül is ez volt itt a mozgással és az aminosavakkal kapcsolatos összefüggés a daganatos betegségek esetén. Sajnos én azt tapasztalom, hogy ez egyáltalán nincsen számbavéve semmilyen protokollban, pedig ez nagyon hatásos eszköz lenne a mozgás beiktatása. Ezen felül itt még van egy olyan érdekesség is, hogyha alacsony fehérjetartalmat viszünk be, és úgy mozgunk, és daganatos betegség esetén az alacsony kalóriabevitel és az intermitten fasting is nagyon hatásos, és ha valaki eleve vékony, akkor ez kontra produktív tud lenni. Hogyha valakin van elegendő izomtömeg, szerencsésebb esetben még magas testzsírszázalék is, akkor teljesen jó egy ilyen alacsony kálóra bevitel, egyébként ez maga is csökkenteni fogja a vér aminósav szintjét. Az intermitten fasting is meg egyébként a ketózis is, mindkettő oda vezet, hogy a növekedési hormon szintünk az megnő, de a májunkban a növekedési hormon hatására termelt IGF1 szint (a daganatos betegség esetén különösen káros) az viszont lecsökken. Azért mert a máj rezisztenssé válik a növekedési hormonra, tehát a receptorja az nem fog úgy reagálni rá. Na most ez azért jó, mert több növekedési hormon fog viszont megkötődni az izom receptorain, hogyha a májén már nem tud. Ott izom eredetű IGF1 – inzulin utánzó növekedési faktor – inzulin like grow factor one annak a rövidítése – tehát izom eredetű és nem máj eredetű IGF1 fog keletkezni. Ez azért érdekes, mert máj eredetű IGF1 nem növel izomzatot és nem csökkenti az izom katabolizmust, viszont vannak káros hatásai, míg az izom eredetű IGF1 az nagyon is jól növeli az izomzatot, meggátolja az aminósav kiáramlást, tehát az anabolizmusát fokozza és ez főleg lokálisan fejti ki hatását, tehát más szövetekhez nem vándorol el és ott nem fog növekedést gerjeszteni, tehát ez egy hasznos intervenció ilyenkor, hogy az izom megőrzésre, mert itt gyakorlatilag arról van szó, hogy a szervezet az rászokik a koplalásra és egy ilyen mechanizmus alakul ki és ezáltal a kalória deficitet, következtében a fogyás az nem úgy fog megtörténni, hogy nagyjából egy-egy arányban a zsírból és az izomból, hanem szinte csak a zsírból fog történni. Na most természetesen, hogyha valaki eleve vékony és nincs rajta zsír, és nem tud ez az intervenció elég lenni, pedig igen fontos ilyenkor a kalória csökkentés is. Na most ilyenkor mit lehet csinálni? Nagyon jó megoldás tud lenni az, hogy ….ez egyébként direkt erre a célra fejlesztették ki, az un. szelektív androgén receptor modulátorok, SARM, ez a nevük, ezek anélkül, hogy androgén hatással lennének… végül is az androgén receptorokat fokozzák, de csak az izomzatban. Ez a lényeg és emiatt nők számára is biztonságos tud lenni. Nem alkalmazzák még egyébként ezeket, ezek még kísérleti szerek és attól még beszerezhetőek, nem nehezen, és egyébként vannak róla humán klinikai vizsgálatok, tehát biztonságos eléggé, csak még semmilyen protokollba nem vették be ezeket, viszont ezzel egészen alacsony kalória mellett is meg lehet őrizni az izomtömeget, plusz mivel az izomzatra nézve erősen anabolikus hatásúak, ezért az izom aminósav kiáradását is meggátolják, így ezáltal is csökkenti a vérünk aminósav szintjét. Főleg a glutamint és a BCAA-t. Ezért van az, hogy főleg a glutamin és a BCAA, mert pont ezek a daganatokra rossz hatással lévő aminósavak csökkennek le, mert az izomzat az főleg ezekből az aminosavakból áll, mert, hogy az izomzat ezekből azaminosavakból áll. Nagyjából ez a lényeg.
A fermentált élelmiszerek fogyasztását sokan javasolják. A fermentáció hatására a felszaporodó baktériumok előemésztik a fehérjéket. Több helyen olvasható, hogy éppen ezért a kovásszal készült kenyér már nem okoz gondot lisztérzékenyeknek. Cöliákia esetén persze nem megoldás. Mit gondolsz erről? Egy alacsony glutén tartalmú, nem nemesített gabonából, kizárólag kovásszal készült kenyér okozhatja-e ugyanazokat a gondokat, mint egy átlagos kenyér?
Egyébként régebben engem is érdekelt ez a téma és néztem ilyen különböző pékipari kutatásokat, meg hasonlókat. Vannak olyan tradicionálisan használt élesztőfajták, meg baktériumfajtás és kombinációk, melyekkel lassan kelesztve a kenyeret, vagy sokáig kovászolva – legalább két napig kelesztik, kovászolják, így elérhető az, hogy a végeredményben már nem lesz kimutatható glutén, vagy legalábbis nagyon alacsony, ez a 20mg/kg, ami a határ, hogy valamit glutén mentesnek lehessen hívni, ez alatt tud maradni az érték. Viszont nem tudok róla, hogy bárhol a világon lenne a forgalomban így készített kenyér, és azt sem tudom, hogy honnan lehet beszerezni és melyek ezek az élesztők és baktériumfajták, amelyek ennyire jól lebontják a glutént, de feltehetően a legtöbb élesztő és kovász starter kultúra, vagy hogy mondják ezt, annak van ilyen hatása, hogy csökkenti a glutént, de nyilván nem 100%-oson, és az nagyon fontos, hogy le kell tesztelni azt, hogy milyen hőmérsékleten, milyen nyomáson, milyen páratartalommal kell ezt csinálni, és egész mások lesznek az eredmények. Csupán attól, hogy valami kovászolt, az azt jelenti, hogy csökkent a gluténtartalma, de a glutén az pont egy olyan dolog, hogy nagyon pici is számít belőle, emiatt én nem javasolnám senkinek sem, hogy ilyet fogyasszon, de ha valaki egyébként is fogyaszt kenyeret, akkor inkább ilyeneket fogyasszon, mert nemcsak a glutént… tehát glutén szempontjából, hogyha valami nincsen bemérve, hogy valami gluténmentes, akkor az valószínűleg nem lesz az, ezért nem javaslom. Viszont olyan előnye van a dolognak, hogy a különböző antinutritív anyagokat, enzimgátlókat és különböző ásványi anyagokat, vitaminokat tönkre tevő anyagokat – mint pl. a fitinsav -, ezeket tönkretesz, hatástalanít, emiatt több ásványi anyag fog felszívódni, egyébként más kötésbe is kerülnek, amitől jobban szívódnak föl, Mindenképpen ártalomcsökkenti a kenyeret, meg gabonákat. Azt egy jó ötletnek tartom, hogy pl. alakor búza, amire még a gluténérzékenyek sem reagálnak. Ez egy olyan fajta búza, amiben MÉG nem mutálódott az alfa gliadin része a gluténnek. Kb. 200 éve, de lehet hogy 400 éve történt a gluténben az a mutáció a sikértartalom növelése érdekében, ettől lesz finomabb a kenyér ugye – ettől vált ennyire ártalmassá. Ez az egyetlen létező gabonafajta, amelyikben még nem történt meg ez a mutáció. Vicces, amikor azt mondják, hogy a tönkölybúzát még az egyiptomi fáraók sírjában is találták és onnan nemesítették ki, akkor ennek sok ezerévesnek kellene lennie, amikor ez a mutáció úgy 400 éve történt meg maximum, vagy inkább csak 200, emiatt aztán egyértelműen lehet tudni, hogy ez egy kamu. Tehát a tönkölybúza nem egy ősi gabonaféle. Ez csak egy érdekesség. A alakor búza, vagy más gluténmentes gabonalisztből készült kenyér ilyen fajta kovászolása, vagy 1-2 napig való kelesztése már jó öltet, mert
Azt szeretném kérdezni, hogy tapasztalatotok szerint lehet-e összefüggés az emelkedett kreatin-kináz szint és a GAL kreatív folyamatos, napi 3g szedése között? Nekem minden laboredményemben magas, akár 10x magasabb, és mivel az infarktus és az izomroncsolódásnak is jelzője lehet, így mindig ijesztgetnek vele.
Igen, lehet az oka és ez teljesen normális. Normális esetben az izomban van kreatin, bomlik az izom, akkor megjelenik ugye a labor eredményen, hogy hohó, hát ott a kreatin, akkor ez biztos izom lebomlás van, vagy veseprobléma van, mert nem tudta kiválasztani, de hát ha valaki kreatint szed, akkor ezért van ez a vérében. Tehát ez normális. Tehát gyakorlatilag, hogyha az ember ténylegesen kíváncsi arra, hogy mi a helyzet, akkor jobb, ha abbahagyja a kreatin szedést két hétre mondjuk és utána megy el laborba. Ha olyankor is magas, akkor van csak értelme aggódni, de lehet akkor is hogy érdemes egy hónapig abbahagyni és utána megnézni. De alapvetően, az, hogy itt megjelenik, az teljesen normális, nincsen vele gond.
Nature&Vitality és Gal termékeknek mi a viszonya? Például a halolaj összetétele kicsit eltér a két márkában, ezt jól láttam?
Igen, először még a Nature&Vitality volt a márkánk és később csináltuk meg ezt a GAL márkát. Addigra már nagyon sokan vásárolták a Nature&Vitality-t, ezért nem volt észszerű ezt kivonni, ezért ott megmaradtak. Minimális eltérések tudnak csak bennük lenni. Új fejlesztések már csak a GAL márkában történnek. Gyakorlatilag a Nature&Vitality-t már nem bővítjük tovább egy pár éve.
Krónikus prosztata gyulladás esetén milyen táplálékkiegészítőket ajánlanál?
Először is meg kellene nézni, hogy mi okozza. Hogyha nincs fertőzés, nincs baktérium, semmi ilyen, csak egyszerűen gyulladásban van, akkor gyulladás csökkentőket, de egyébként ami így specifikusan nemcsak a prosztata megnagyobbodásra jó, mert egyébként arra is, de prosztata gyulladásra is hatásos, az a kisvirágú füzikefű. Sima teát kell belőle csinálni, és azt iszogatni. Ezt érdemes kipróbálni, egyébként, amit meg a krónikus fertőzések, meg krónikus gyulladások ellen van azt érdemes még utána, hogyha a kisvirágú füzikefű ne lett volna elég.
A-vitamin pótlása szükséges-e amellett, ha rendszeresen szedem a K2+D3-vitaminotokat és rendszeresen eszem májat, tojást? Ha szükséges mit ajánlanál? Napi 1 kiskanál vöröspálmazsír jó lehet?
Semmi sincsen szinte egy kiskanál vöröspálma olajban, A-vitamin az egyszer lehet már kész un. preformált retinol, vagy lehet karotinoid, alfa-, béta-, gamma karotinoid. Főleg a béta karotinoid szokott előfordulni, de egyéb karotinoid is jó, azokat a szervezet át tudja alakítani A-vitaminná és ha sok az A-vitamin a szervezetben, az relatív D-vitamin hiányt fog okozni, nagyon káros tud lenni a sok A-vitamin. Emiatt van olyan kutató, aki azt ajánlja, hogy A-vitamint ne szedjünk, vagy csak minimális mennyiségben és inkább karotinoidokból fedezzük az A-vitamin szükségletünket, mert azokból a szervezet annyit állít elő, amennyi szükséges és azt így nem tudjuk túladagolni. Nem okozhat így relatív D3 hiányt, vagy D3 K2 stb. hiányt, mert ezek egy receptoron hatnak, és ha túl sok az A vitamin, akkor nem tudja azt rendesen aktiválni a D-vitamin. Az nagyon jó megoldás lenne, hogy csak karotinoidokat és az A vitaminból semennyit, vagy csak minimálisat, viszont, hogyha valakinek például cink hiánya van, akkor nem tud megfelelő mennyiségű A-vitamint, retinolt előállítani az A-vitaminokból. Ha valaki eszik májat, akkor nem nagyon lehet cink hiánya. Viszont van egy olyan genetikai típus, aki nem tud A-vitamint csinálni hatékonyan. Nem tudom pontosan, ez milyen gyakori, 1-2% lehet a lakosságban, tehát emiatt érdemes azért valamennyi A-vitamint adni, arányban mindenképpen egy a tíz alatt kell lennie az A-vitamin / D-vitamin arányának, tehát optimálisan ilyen 1-1-1-4, mondjuk 4000NE D3 mellett olyan 4 és 12eNE közötti A-vitamin optimális, na ez az A-vitamin össz-A-vitamin, ami karotinoidokból és A-vitaminból egyszerre jön. Na most mondjuk 10 dkg csirkemáj, vagy borjúmáj az tartalmaz kb. 20NE, 10-30e között. Ez azért attól függ, hogy hogy volt takarmányozva, milyen állatnak a mája, stb. Akár 20 dkg-ot is megeszik az ember, tehát csak májból így össze tud jönne. Egy tojássárgája 300-500 NE A-vitamint tartalmaz, tehát ha megeszik az ember átlagosan napi 2 tojást, az akkor az olyan 1000NE-nyi, ha megeszünk egy répát, abból megint úgy 5000NE-nyi alakul egy darab répából. Persze nem mindegy mekkora, mondjuk egy 10 dkg-os répából. Aztán zöld leveles zöldségben, vagy bármilyen zöldségben is van, sok húsban is van karotinoid, azokból is alakul. Tehát hogyha valaki zöldségeket és gyümölcsöket fogyaszt, az már biztosítja ezt az 5-10.000NE A-vitamint simán, hogyha valaki át tudja alakítani. Hogyha meg valaki nem tudja átalakítani, akkor hogyha hetente kétszer eszik májat és naponta egy-két tojást megeszik és eszik zöldségeket, akkor az is biztosítja. Viszont hogyha szedünk A-vitamint, akkor elég könnyen túl lehet tólni. 5000NE A-vitaminnál többet szedni biztos nem érdemes. Hosszútávon biztos nem, talán 3000NE-nél sem érdemes többet. Lényeg az, hogy nem érdemes kiegészíteni, hogyha eszel májat, zöldséget és répát is néha. Akkor ez többet árthat, mint használhat.
Miért nem lehet pajzsmirigy alulműködésben emlős húst enni. Melyik kenderolajat javasolnád?
Vannak vizsgálatok, van ez a Neu5gc nevű anyag, végül is egy cukor komplex. Elég erősen van jelen az emlősállatokban, az ember és a majom az kivétel, bennünk nincsen Neu5gc, nem is szabadna, hogy legyen. Csináltak ezzel kapcsolatban vizsgálatokat, ilyen-olyan teóriák születtek. Megnézték, hogy egészséges emberekben mekkora a Neu5gc elleni antitestek szintje és pajzsmirigy alul működéseseknél 3x annyi volt az egészségesekéhez képest, míg a Hashimotosok esetében 7x-es volt a Neu5gc antitesteket termelő sejteknek a száma a vérben. Hát ebből következik, hogy szerepe van a betegség – feltételezhető, hogy a kialakulásában is, de a fenntartásában biztos, kicsi az esélye, hogy csak egy koincidencia lenne. Egyszerűen azért, mert az egyéb vizsgálatokat és teóriákat csak megerősítette ez. Egészsége embereknél 0 és nagyon alacsony szint közt van a szintje. Mindig az a probléma, amikor un. egészséges embereket vesznek alapul, akkor tulajdonképpen beteg embereket vesznek, mert a legtöbb ember nem egészséges. igazából. Például a legtöbb embernek van fokozott bérpermeábilitása, béláteresztő, tehát több minden jut át a véráramába a beléből, mint amennyi kellene. Ez egy nagyon jellemző és nem biztos, hogy ezek észrevehető tüneteket mutat az illető, és neki is meg fog jelenni a vérében a Neu5gc. elleni antitest, csak kis mennyiségben. A lényeg az, hogy egy igazán egészséges ember, akinek teljesen ép a bélnyálkahártyája és eszik emlősállatokat, akkor semennyi sem fog megjelenni Neu5gc a vérében és ezért semennyi Neu5gc antitest sem fog termelődni. Nem juthat át a vérébe, mert csak a sérült nyálkahártyán jut át a vérébe a Neu5gc. A nem egészségeseknél 3x-os meg 7x-es, az egészséges embernek meg 0. Ezt mindig szem előtt kell tartani a vizsgálatoknál. Valójában sokkal nagyobb a különbség, mint 3x-os, meg 7x-es.
A Neu5gc ha károsodott a bélnyálkahártya akkor bejut a véráramunkba, a véráramunkkal eljut pl. a pajzsmirigyünkhöz, az ott beépül, megváltoztatja a fehérje szerkezetet, vagy egyszerűen csak ottmarad, beépül és azt kezdi el együtt a pajzsmirigy szövettel lebombázni az immunrendszert. Pontosan nem tudom, hogy hogy történik, szerintem nem sokan tudják, de erős összefüggés van és van is ilyen tapasztalat. Neu5gc mentes diéta sokat javít pajzsmirigy értékeken alul működéseseknél.
És a végére, hogy milyen kendermagolajat javasolnék? Hogy itt CBD tartalmú olajra gondolsz, vagy szó szerint kendermag olajra? A CBD olajnak nincsen köze igazán a kendermag olajhoz, azon túl, hogy abban oldják. A kendermag olajat magát nem javaslom, mert sok benne az omega 6 és nagyon kevés omega 3 van csak benne, 1% SDA, ez egy speciális formája az omega 3-nak, de alig van benne ebből és az SDA is csak majdnem annyira jó, mint az EPA, tehát a halolaj az 100x jobb, mint a kendermag olaj. Ha pedig CBD olajra gondolsz, akkor az egy hatásos anyag, de egy nehéz dolog, mert annyira, szabályozatlan ez a dolog…. Csináltak egy mérést, ebből jól látszik mi a helyzet, talán 100 terméket mértek be, és a termékeknek mintegy 95%-a semennyi CBD-t nem tartalmazott, vagy csak töredékét annak, mint ami jelölve volt, míg ezek mellett sok szennyező anyagot, nehézfémet tartalmaztak. Alig volt termék, ami azt tartalmazta, mint ami rá volt írva és még a szennyezőanyag tartalma sem volt magas. Én két ilyen terméket tudok csak mondani, amik megfeleltek. A Medihemp-nek meg az Endokan-nak terméke.
A bèlflòrát helyre lehet-hozni a Flora rost komplex-szel, ill. mellé szūkséges-e szedni az újabb rost komplexet (Freyagena), ami most jelent meg?
A bélflóra rendbehozása az egy külön történet. Nyilván segíti ezt a Bimuno Flora rostkomplex, segítheti ezt a Freyagena is, A Bimuno az a mi termékünk, az egy GAL-os termék, a Freyagena az a Táplálkozás Beállításé, Bartha Ákos barátomnak a terméke, abban az ő elképzelései vannak. A lényeges különbség az, hogy a Bimuno Flóra rost komplexben a bambuszrost az csak ballasztanyag, hogy könnyebben adagolható legyen és mert egy nem fermentábilis rost, ami nem számít semennyire sem fodmapnak, ahogyan a Bimuno sem. Egy adag, 2,5 gramm Bimuno Flora rost komplexben van 1,6gramm a Bimuno és a maradék 0,9gramm a bambuszrost. A bimuno olyan speciális galakto-oligo-szaharid (GOS), ami csak az anyatejben van jelen. Az nem mindegy, hogy milyen elágazásai vannak a GOS-nak, sőt béta-galacto-oligo-szaharid, alfa-galakto-oligo-szaharid van a hüvelyesekben, azok nem annyira jók, azok nem annyira szelektívek. Minél szelektívebb egy prebiotikum, annál inkább csak az un. komenzális, a jó baktériumokat szaporítja föl és a rosszaknak nem szolgál táplálékul, emiatt aztán arányaiban a jókat kezdi el növelni és a rosszak felett átveszik az uralmat, vagy hogy mondjam…Ezt jelenti a szelektivitás. Beleástam magamat a témába és egyedül ezek a béta-galakto-oligo-szaharidok a legszelektívebbek az összes fajta prebiotikus hatású anyag közül. Azokkal szemben összesen egyetlen olyan baktériumtörzs létezik, amiből nem ideális, hogyha sok van belőle és mégis képes béta-galakto-oligo-szaharid fölszaporítani enyhén – minden más prebiotikum esetén sok, tucatnyi ilyen van sokszor -, ugyanakkor a Bimuno a béta-galakto-oligo-szaharidok közül is egy speciális fajta, ahol egy sincsen. Legalábbis egy sem ismert, amelyet szaporítana. Az én ismereteim szerint ez a legszelektívebb. Ebből nagyon kis mennyiség, akár 1grammnyi…tehát ez az 1.6 gramm is tisztán 1.2grammot tartalmaz, tehát ilyen kis mennyiség is már jelentősen javít a bélflórán. És pont azért, mert ilyen nagyon kis mennyiség ez, pont ezért is ennyire szelektív ez. Mert hogyha valamiből nagy mennyiséget vesz be az ember, akkor nagy az esélye, hogy marad fölösleg azon túl, mint amit a jó bacik elhasználnak és marad a többi baci számára is, és hogyha ők föl tuják azt használni, akkor ugye felhasználják. Tehát a mennyiség is meghatározza a szelektivitást. A Bimuno még ilyen nagyon pici mennyiségben is javítja a ugyanúgy, mint más rostok esetében ilyen 50grammok, meg 20grammok. És közben szelektív és ez a lényeg. A Freyagena, sunfiber néven szabadalmaztatott un. hidroalizált guarguminak és az akáciaguminak, más néven arab mézgának, vagy akácia rostnak a keveréke – az, hogy ezeknek a nevében benne van az, hogy gumi, annak semmi köze nincs a gumihoz, ebben nincsen műanyag meg semmi ilyesmi, az hogy hidroalizált az az, hogy kisebb részekre van a guargumi enzimatikusan emésztve, a lényeg az az, hogy ez a két rost, aminek ez a Freyagena a kombinációja, mindkét rost szelektív, ha a bimuno a legszelektívebb, akkor ezek is ott vannak a top 5-ben. Ezek is eléggé szelektívek. Node ezekből már jóval nagyobb a mennyiség, mert ezekből 10-20 grammokat szoktak megenni, de mondjuk 5 grammtól lesznek hatásosak. Fölmerül akkor a kérdés, hogy oké, akkor most melyiket érdemes, érdemes-e mindkettőt, meg ilyenek. Hogyha valaki eszik elegendő rostot, a rost is fermentábilis, helyet foglal el a gyomorban, fermentálódik, puffadást tud okozni stb. Ha valaki sok rostot eszik, eszik zöldséget, gyümölcsöt, quinoát, hajdinát, édesburgonyát, yam gyökeret stb., tehát ha valaki rostdúsan táplálkozik, akkor egyértelműen Bimuno. Ha alacsony a rostbevitele, akkor Freyagena, bár én akkor is a Bimunot javasolnám, és akkor már hozzá a Freyagena is.
Szoptatás alatt kell pótolni a kalciumot?
Kálciumot csak akkor kell pótolni, hogyha valaki izolált élelmiszereket eszik. Mindenből finomítottot.
Puffadásra melyik GAL terméket ajánlod és meddig érdemes szedni? Folyamatosan mindig, vagy csak kúra szerűen?
A Bimuno, ami segíteni tud, és ráadásul a Bimuno tud puffasztani, mégis jó puffadás ellen. Mégis, hogy van ez? A Bimuno főleg a bifido baktériumokat, főleg csak olyan baktérium törzseknek ad táplálékot, amik nem gázképzőek. Éppen ezért a nem gázképző baktériumok szaporodnak föl – van ott azért sokszáz, ha nem sok ezer baktériumfajta, ezek versengenek egymással, és hogyha fölszaporodik az egyik, akkor a másiknak nyilván csökkennie kell. Felszaporodik egy nem gáztermelő típus, akkor a gáztermelők számának csökkennie kell. Emiatt hosszú távon a Bimuno ahhoz vezet, hogy a bélflóra az egyre kevésé puffadásra hajlamossá válik. Tehát egyéb élelmiszerektől sem fog annyit puffadni, mert kevesebb lesz a csíraszáma a gáztermelő baktériumoknak. Mi az, ami miatt eleinte mégis tud puffadást okozni? Az átrendeződés során a többi baktériumot elnyomja, ezeknek lecsökken a csíraszámuk, ami úgy csökken le, hogy elhalnak. Ezek sejthártyája – vannak közülük un. gran negatívok, ezek sejthártyáinak vannak un. lipopoliszaharid összetevői, helyi kis szintű gyulladást váltanak ki, vagy ki sem váltják, csak ott helyileg irritálják. A lényeg az az, hogy a többi baktérium elhalása miatt történik olyan változás, aminek a puffadás is az egyik jellemzője.